1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
3.9. VÍZGAZDÁLKODÁS A termelőkapacitás a számított igényeket az ezre nyitva lényeges változás, hogy a Csepel-szigeti te számottevő mértékben növekszik, továbbá a part lesz. Az 1600—2000 NÁ méretű alacsonynyomási 3 9 1. VÍZELLÁTÁS telepekre szállítja, tovább kell növelni és bővítet megyer, Békásmegyer és Csepel). Az agglomeráció vízellátásának alapelve: az övezet vízbázisainak kiaknázása, kistérségi és regionális 2000-ben az alapövezeti szivattyúházak kapacitása rendszerek megteremtése után meg kell teremteni e rendszerek egymásközti és a fővárosi ellátással való kapcsolatát. Ez elsősorban a biztonság, másodsorban a csúcsigények kielégítése érdekében észak indokolt. A térség helyi vízbázisait a regionális rendszerek kialakulása után is számításba kell venni. közép A vízellátás megoldatlansága nem akadályozhatja a települések fejlődését. A fenti alapok és a ter- dél mészeti adottságok indokolttá teszik, hogy a vízellátási rendszerek kiterjedjenek az agglomeráció 43 településének határain túlra is. összesen: A főváros és részben az övezet térsége vízellátásának bázisa - mint ezidáig - a jövőben is a Duna A főnyomóvezeték bővítése keretében ki kell é| lesz, melynek pleisztocén korú homokos kavics partjai átlagosan 15—25 ezer m3/d-km jó minő észak-pesti VI., dél-pesti I/2 és II., valamint délségű ivóvíz kitermelésére adnak lehetőséget. Északon a Szentendrei-szigeten a parti szűrésű víznyerési lehetőségek fejlesztése befejeződött. Ezzel az eddig túlnyomórészt északi irányú vízbe- Bővíteni kell az elosztó és gerincvezeték-hálózatc szerzés mellett előtérbe került a déli. Csepel-szigeti víznyerőhelyek igénybevétele. Itt azonban érdekében az épülő lakótelepeken és újonnan lakó számolni kell a kitermelt ivóvíz kezelésével, vas-mangántalanításának szükségességével is. A fc- mények ellátásának érdekében (az elosztóhálózatot városi víztermelő telepek 72%-a az övezet területére esik. A városfejlesztés, a fogyasztói igények növekedé A Duna balpartján, Káposztásmegyertől északra működik a jelenleg 200.000 m3/d kapacitású hálózat építését. Ezzel párhuzamosan gondoskod felszíni vízmű. Ennek kapacitásbővítéssel együttjáró rekonstrukciója megkezdődött. A rekonsi- járói is. rukciót a tisztítási technológia korszerűsítésével úgy kell megoldani, hogy a felszíni vízmű teljesítőképessége távlatban elérje az 500.000 m3/d értéket. A teljes mértékben a Duna folyamra al£- A vízellátásban a tárolók (medencék és víztornyok pozott víztermelő rendszer azt is jelenti, hogy a termelt víz mennyisége és minősége alapvétőéi kiegyenlítik a fogyasztási csúcsokat, fokozható az függ a Duna vízének minőségétől, mennyiségétől és hőmérsékletétől. A Duna vízminőségének mec- zásnak is eszközei. Nagyvárosokban a kívánt mede óvása, további romlásának megakadályozása, egyéb szempontokkal együtt a vízellátás fontcs bányai, rákosszentmihályi és lőrinci (Gloirette) érdeke. medence és magas övezeti medence kiépítésével í hogy 2000-re elérje az 550.000 m3-t, a csúcsfogyas A nagymarosi vízlépcsőnek a Fővárosi Vízművek víznyerő telepeire gyakorolt hatását illetőéi jelenleg egyértelmű műszaki állásfoglalás nincs. Az ellentétes vélemények miatt feltétlenül szükséges a várható változások meghatározása. Az OVH szóbeli közlése szerint az esetleges vízhozarr- Szükség szerint kell bővíteni a magas nyomású zc csökkenés és vízminőség-változás nem lesz jelentős. A kutatási eredmények értékelése után altéi- látják el vízzel. Jelenleg a magasnyomású zónák natívaként fel kell készülni az esetleg bekövetkező vízhozam- és vízminőség-változás miatti víi- Ez az arány a lakótelepek számának növekedési pótlásra. nagyobb mértékű beépítése miatt a 2000. évben 30 Tekintettel arra, hogy az ipar is egyre inkább a jo Az ezredfordulón a fővárosi vízmű kapacitásának területi megoszlása várhatóan a következe) .. ... ... ................... teli műben jobban ki kell hasznaim a jelenleg kih; I6SZ' tisztítási technológiákat, amelyek a vízminőséget . már meglevő rendszerhez csatlakozó, önálló ipa zenten rei sziget o amely egyes területeken lehetővé tenné a kommu — Felszíni vízmű 25% , sat, az ivóvíz minőségű víz célszerűbb felhasznalasa — Csepel-sziget 31% — belterületi termelőegységek 4% A 2000. évben tehát a fővárosi víztermelő telepek névleges kapacitása A fővárosi vízellátási rendszert 2000-ben a követke Télen Nyáron m3/d m3/d Ivóvíz-igény: Északi víztermelő telepek 616.000 824.400 Felszíni víz és Közép-Pest 500.000 515.250 Ellátott lakások aránya: Déli víztermelő telepek 477.400 638.910 Termelőkapacitás: Budapesti telepek 61.600 82.440----------------- Víztározó kapacitás: 1.655.000 2.061.000 • ..... ■ X ik_ _______. .a. :XX;iA..- -„L-te_____________________________________L-zXiki^ia
