1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

68

— bár a fővárosban megtalálható a termelés csaknem minden ágazata, de a textil-, textilruházati- Ahol az ipari környezetkárosítás nem mérsékelhető vagy szűr és cipőiparban a vidéki kapacitások fejlesztésével, a fővárosi üzemek erőteljes szelekciót is meg- a zavaró-károsító létesítmény kitelepítéséről. Szükséges, hogy valósító rekonstrukciójával kell számolni. A fonó, szövéselőkészítő, szövő és konfekcionáló hanem városrendezési és környezetvédelmi indokok is szolgáljar tevékenység egyrészét megszüntetni illetve kitelepíteni tervezik. A gyógyszeriparban a munka- települő új létesítmények engedélyezése során messzemenően fi igényesebb kikészítés-kiszerelés, valamint a gumiipar fejlesztését vidéken tervezik megvalósí- vezett környezetük érdekeit. tani; — a nagykapacitású, nagy területigényű, korszerű technológiájú raktárakat az övezetben kell el­helyezni; Ipari területek az övezetben — a járműjavítás és tárolás országos decentralizálását tervezik, ezért a fejlesztés területigénye Budapesten csak mérsékelten növekszik; A munkaerőprognózisból következtethető, hogy az övezet ip — egyes leállított üzemeket már nem termelő, hanem raktározási célra használnak fel; párhuzamosan, összehangoltan fejleszthető. A rendelkezésre áll — az iparban foglalkoztatottak száma tovább csökken, az ezredfordulóig kb. 300.000 főre. mítani nem lehet, ezért a budapesti agglomeráció üzemi terüld leti koordinációval lehet elősegíteni. Számolni kell viszont azzal, hogy a főváros fejlesztése, elsősorban a belső kerületek rekontstruk­ciója, rehabilitációja maga után vonja az e területen igen nagy számban, főként lakóépületek föld- A fejlesztés alapelvei: szintjén elhelyezkedő, viszonylag kis alapterületű ipari- és raktározási tevékenység felszámolását, — Az övezet infrastruktúra-hálózatokkal, környezeti ártalmakl melynek egy részét a fővárosban kell pótolni. szennyező üzemi területektől védeni kell: különösen vonatk és vízbázisokra. Ipari területekre kell telepíteni továbbá mindazokat a raktárakat, melyek nem szolgálják a lakosság — A főváros szelektív-intenzív iparfejlesztésével kooperálva az c mindennapi igényét, szállításuk-rakodásuk a közlekedést zavarja és ezért a terv szerint raktározási iparnak, a raktározásnak, a tanácsi, szövetkezeti ipar fejles tilalom alá vont területekről kitelepítendők. Ugyanígy áthelyezendők mindazok a termelő jellegű ipari tevékenységének, az ipari szolgáltatások bővítésének, szolgáltatások, melyek csak ipari övezetben működhetnek. — A kedvezőtlen közlekedési adottságú településekben ki kell kedvező területi adottságú településekben kis és közepes mi Tartalmazza a terv azokat az 1 ha feletti önálló területű 1-es népgazdasági ágba sorolt üzemeket pedését tanácsi tulajdonú ipari parkok kialakításával lehet ele — kb. 50-et — melyek megmaradhatnak nem ipari területen is, ha tevékenységük környezetkímé- — A budapesti szelektív iparfejlesztés során kitelepülő bázisipar lővé tehető. Az így elfoglalt terület mintegy 200 ha. A budapesti székhelyű építőipari vállalatok, Cegléd, Dabas térségét kell alkalmassá tenni, tehát a terüli ideértve a Fővárosi Tanács alá tartozó szervezeteket is, megfelelő telephellyel rendelkeznek, ezért területén túl is érvényesülnie kell. ilyen igénnyel nem kell számolni. Fentiek Budapestnek az övezetre alapozott, fokozott munkaer Meghatározza a terv azokat a fővárosi belső, ill. a városrész-központi területeket, és útvonalakat az egészséges folyamatot erősítik, hogy a termelés egyes szakas ahová csak a lakosságot közvetlenül ellátó raktár telepíthető; az ott levő egyéb raktárakat az ezred- a gyártmány mozog a területen, fodulóig illetve nagytávlatban ki kell telepíteni. Az űj üzemi területek igénybevétele mellett a meglevő üzemi A telepítésre felhasználható ipari területekre, ipari parkokra műszaki-gazdasági feltárást kell készí- használására különös figyelmet kell fordítani. Az üzemi terüle­tem, melynek alapján meghatározható azok fogadóképessége, és kiépítési sorrendje, valamint a kör- tározási területeken túl az ipari szolgáltatások, közlekedésüze nyezetvédelemmel kapcsolatos teendők. Kívánatos, hogy az infrastruktúra az előzőekkel összhang- (tüzelő, építőanyagtelep) és a növekvő területigényű telep bán valósuljon meg. Az ezredforduló utáni igények kielégítésére 1030 ha-t irányoz elő a terv, melyből kb. 560 ha üres, de ezek csak az átlagost meghaladó költséggel közművesíthetők. 440 ha-on pedig más, az övezetbe Raktárterületek nem illő létesítmény bontásával kell számolni. Budapest és környéke 1971-ben jóváhagyott általános rendez/ elhelyezésére az ipari övezeten belül Budapesten raktározásra : A gazdálkodó egységekkel szemben - elsősorban a területhasználati, területigénybevételi díjak, elmúlt években azonban nemcsak ezeket használták fel raktár közműfejlesztési hozzájárulás, megszűnő lakások, lakástér pótlási költsége, valamint az építésható- övezetekben is helyeztek el raktárakat. A terv az agglomeráció sági tevékenységen és környezetvédelmi bírságolás révén olyan területi szabályozást kell érvényesí- mas jelentősebb területet jelölt észak-keleten Csömör és Ke teni, hogy azok telephelyválasztása és működése jobban igazodjon a városfejlesztés általános érdé- irányban Budaőrs-Törökbálint térségében, keihez. Az övezet területén az elmúlt másfél évtizedben számos új kors A fővárosban levő többszáz, környezetét zavaró tevékenysége következtében OÉSZ-védőtávol- épület az arra kijelölt területeken, ságú üzem közül a legsúlyosabban szennyezőket kiemelve megállapítható, hogy a védőtávolságuk által lefedett terület mintegy 4700 ha, melyből kb. 1500 ha lakóterületet, ami több mint százezer A raktározási tevékenységek 4 fő csoportja: lakást érint. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az egymás mellett levő tevékenységek zavaró hatásai _ belkereskedelem (ún. nagy elosztó raktárak) halmozottan jelentkeznek. A vegyipar, a kohászat és a gyógyszeripar zavaró és környezetkárosító - külkereskedelem (tranzit és vámraktárak, konténer rakodók) hatása a védőtávolságokon messze túlmenően, esetenként városrészméretekben hat. - ipari anyagellátás (termelőeszköz-kereskedelem - TEK) — egyéb különféle (biztonsági készlet; és minden ágazat legküle Elengedhetetlen tehát, hogy az üzemek korszerűsítése során a környezetkárosító hatást fokozato­san csökkentsék, szükség szerint megszüntessék. Budapesten ugyanis a már kialakult adottságok A raktározási tevékenység, mint közismert, nemcsak a részére k nem teszik lehetővé védősávok kialakítását, mert közvetlenül egymáshoz kapcsolódnak ipari és lakó- ros egészét behálózza, a város más funkciójú területein is nagy t övezetek. Az üzemek tevékenységük zavaró hatásának mérséklésével, megszüntetésével járulja- zavarja a környezetét. A raktározásból eredő különféle zavaró f nak hozzá az életkörülmények javításához. a városi környezet esztétikusabb megjelenése érdekében dönt 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom