1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
62
3.4.2. LAKÓTERÜLETEK A tömör városias beépítésű lakóterületek közül — a hagyományos intenzív, zártsorú beépítésű A lakóterületek tervlapja ábrázolja a meglevő és megmaradó, valamint a hosszútávon tervezett letek) iakássűrűsége kissé csökken a rehabilitá — intenzív városias beépítés területi kiterjedése lényegében változatlan n — laza városias beépítés és központi fekvésű, nagy értékű infrastruktúráv — családiházas beépítés ietállomány nagyobb része korszerűsítésre ér területeit. történeti — városképi szempontból is indokolt — a nagyobb, általában intenzív beépítésű új várc A lakóterületek beépítési intenzitásának feltüntetésén túlmenően a terv külön megjelöli azokat a dasági területek rovására, részben pedig a mei területeket, ahol az övezeti előírások szerinti telítettségnek a kihasználása nagy távlatban várható, A tervezett új lakóterületek a készítendő valamint a városrész-rehabilitáció hosszú távra (2000) és nagy távlatra előirányzott területét. beépítésű területegységeket is tartalmaznak. E területek eddigi növekedési aránya. Az új la A lakóterületek fejlődése a lakáshelyzet várható változásának főbb tendenciáiból vezethető le. folytatásában, azzal összefüggő infrastruktúr; A budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója szerint Budapesten 2000-ig felépítem Dél-Pest, Déi-Csepel stb.), dő 150—180 ezer lakás építéséhez' szükséges terület a következők szerint irányozható elő. a laza városias beépítésű lakóterületek közül — a vegyes, általában zártsorú beépítésű, helye 1000 lakás r^sze 3 *ak°’ üzemi területek szétválasztás keretében helyenként a zöldfelületek számott BEÉPÍTETT BEÉPÍTETLEN ÖSSZESEN _ g társasházas beépítésű lakóterületek számot SZERVEZETT TÖBB területen létéin a beépítési sűrűség növelése nem indok SZINTES FORMÁBAN 25 55—60 80—85 viszonylag kisebb térségekben új társasházas b. — a laza városias beépítésű lakóterületek kitei TÁRSASHÁZAS ÉS területegységei, CSALÁDI HÁZ AS LA- _ a családiházas beépítésű lakóterületek az új p LAKÁSÉPÍTÉS 60—80 10—15 70—95 letek átminősítése miatt tovább növekednek,-------------------------- ;--------------------- keztében kissé csökkennek. ÖSSZES LAKÁSSZÁM: 85-105 65-75 1 50-180 A terv a várható lakásépítés felső határának megfelelő területet irányoz elő. Ez egyben alternatív A tervezés időtávlatán túl két fő tendencia felt lehetőséget ad a középtávú tervek programjának kidolgozásához is. korszerűsítése a városi infrastruktúra újabb fejle ményez. A belső városrészek rehabilitációja nag A szervezett többszintes lakásépítés számára javasolt területek nagy többségükben már előkészí- csökkenést eredményez. A két ellentétes folyarr tett, illetve előkészítés alatt álló konkrét építési területek. Ezek közül jelentősebbek: a cs°kkenő lakosságszámra való tekintettel nen területek igénybevételére. IV. kér. Káposztásmegyer 17600 lakással XX. kér. Szentlőrinczi út 9000 lakással agglomerációs övezet lakónépességének zömé XXI. kér. Dél-Csepel 11000 lakással építés alacsony intenzitású, legfeljebb 3-4 szint. és a belvárosi kerületek rehabilitációs lakásépítése 11000 lakással kes *e9yen- A többszintes intenzív beépítés, ame jebb 40 lakás/hektár, az 1—2 szintes intenzív be. A meglevő lakóterületeken a bépítés intenzitásának növelésével építhető társasházak és családihá- ^s (62%) 10—15 lakás/ha sűrűséggel alakítható I zak területi megoszlása, a tényleges beépítés és az övezeti előírások szerinti telítettség között a dinamikusan fejlődő nagyközségek: Dunakes fennálló különbségből adódó lehetőségek igen óvatosan számított keretei között miklós, Százhalombatta, Érd, Diósd, Budaörs, B endre. Jelentősebb területi tartalékok a minősé — a csatornafejlesztés reális lehetőségeit, tésére Diósdon és Pomázon vannak. — az ökológiai szempontokat, — a tömegközlekedési kapcsolatokat, A műemléki, településképi okokból védett, illet\ — a lakóhely-munkahely összefüggéseket rukcióját az új lakóterületek kialakításával párf figyelembevéve került meghatározásra. letek: Szentendre, Dunakeszi, Budaörs, Szigetszer Az 1986-2000 között számításba vett lakásépítés kerületi megoszlását a 4. sz. táblázat tartalmazza. (A tervben javasolt előirányzatokat a részletes tervezés során kell pontosabbá tenni.) Vissza kell szorítani a külterületekben, zártkerte zott az agglomerációs övezetben. Míg a koncentrált lakásépítés, a belső városrészek rekonstrukciója és rehabilitációja részben állami erőből történhet, addig a társasházas beépítésű területek és a családiházas területek intenzívebb Az ezredforduló után várható lakásépítés zömn kihasználása során a magánerős építkezéssel lehet számolni. Az intenzívebb beépítésre előirányzott területek színvonalát emeli majd. A beépítetlen meglevő társasházas és családiházas területek egy részén a fejlesztés alapvető feltétele a városi sen elfogynak. Összefüggő tartalékterületeket le infrastruktúra,elsődlegesen a csatornázás továbbfejlesztése. tartalékok vannak Érden. Hosszútávon a tömör városias lakóterület mintegy 330 ha-os, a laza városias lakóterület mintegy ^ a9glomerációs övezet településeiben tervezeti 530 ha-os és a családiházas lakóterület mintegy 125 ha-os növekedése várható. Megváltoznak a la- tásban az 5. sz. táblázat tartalmazza, kóterületek belső arányai, mert az eddig kialakult és szélsőségesen eltérő lakássűrűségek kiegyenlítődnek. A változások a lakóterületi kategóriákat a következőképpen érintik: a
