1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
55
B) ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK koztatottak számának csökkenésében és a tercier városba naponta érkező ingázók száma (205 ezer övezetből bejárók száma 101-ről 108 ezerre nőtt. 3.3. NÉPESSÉG Az ezredfordulóig a főváros napi ingázásból ered szinten marad, a távolsági ingázás mérséklődését az 3 3 1. A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA i®n bekövetkező mintegy 10—20%-os növekedése v A népességnek a budapesti agglomerációba történő koncentrálódása a 70-es évtizedben mérsédő- A foglalkoztatottak számának alakulását a műnk dött. A lakónépesség száma 1970 és 80 között 128 ezer fővel (15,5%-kal) nőtt. 1980-83 között A fővárosban a lakónépességből munkába vonha a növekedés üteme tovább csökkent, ebben az időszakban 19 ezer fővel (0,8%-kal) gyarapodott a övezet aktív keresőinek száma ugyanekkor jelentős' népesség. Az agglomeráció foglalkoztatási szerkezetében mé A budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója szerint az agglomeráció népesedési tatottak aránya csökken az iparban, nagyjából az folyamataiban a korábbiaktól és az országostól eltérő előirányzatokra kell számítani, ennek követ- mezőgazdaságban, s valószínűleg nő a kereskedel keztében 2000-ben a budapesti agglomeráció lakónépessége az 1980-as szinten várható. ágazatokban. A szükségletektől eltérően valószíni száma és aránya. Budapesten a hosszútávú tervidőszakban 90-150 ezer fő csökkenéssel kell számolni, főlec az 1978-ban megindult természetes fogyás következtében, amit a nyolcvanas évek közepétől a beván- .. dorlás már feltehetően nem pótol. A területi tervezés szempontjából a jelzett csökkenés alsó hatá- 3.3.2. A NÉPESSÉG TERÜLETI MEGOSZLÁSA rát szükséges alapul venni, és a városi létesítmények bővítését ennek megfelelően indokolt méretezni Az a99lornerac'ón belül 1970 és 1980 között 2%-t dapesti agglomeráció népességének 83%-a fővárost Az övezetben a természetes szaporodás csökken, de pozitív előjelű marad. A várhatóan mérséklődő ten a lakónépesség városon belüli mozgását az jeller bevándorlással együtt az övezet teljes népessége - a budapesti és országos előirányzatokkal elentétben — továbbra is jelentősen, mintegy 15%-kal nő és az ezredfordulón eléri az 500 ezer főt. ~ a központi fekvésű kerületekben a lakónépessé sok száma lényegében nem változott, A lakónépesség alakulását a budapesti agglomerációban a következők szemléltetik: — a budai kerületek népessége 17,5%-kal növeke 1000 fő másrészt a zöldövezetek teljes lakóterületeinek I MEGNEVEZÉS 1970 1980 1984 2000 — a pesti oldal varosmaghoz csatlakozó es peren Budapest 2.001 2.059 2.064 1.9f9 Volt' °vezet 410 4^4 „ Az övezetben a növekedés nagyobb mértékű volt: Budapesti agglomeráció 2.341 2.469 2.488 2.4C9 _ a városokban, , — azokban a településekben, ahol az elmúlt idősz A fővárosban 1970 és 80 között a 0-14 évesek létszáma 30%-kal, a munkaképes koron tulake Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Érd, csaknem 9%-kal lett nagyobb. Ugyanekkor a munkaképes komáknak a száma több, mint 5%-kal _ g te|epü|ésekberlj aho| a magánerős ,ak csökkent. Ebben az időszakban az övezetben is leggyorsabban a 0-14 éves korosztály gyarapodott vezőbbek voltak- (Gyál Érd) legnagyobb mértékben (40%-kal); és Budapesttől eltérően 15%-kal nőtt a munkaképes korosztály- _ jparj murnkahe||ye| rendelkez ba tartozók száma. Ezek az országostól eltérő irányzatú változások az övezet infrastruktúiál.s mjk(ós Szjgetha|om Halásztelek, Dunakeszi Dí ellátottsága miatt feszültségeket támasztanak. _ g f„ köz|ekedésj vong|ak mentén> kü|önösen a: , . .... , (Gyál, Törökbálint). A hosszútávú tervidőszakban számottevően megváltozik majd a népesség eleikor szerinti osszstetele: a 0-14 éves korosztályhoz tartozók száma Budapesten az országoshoz hasonló mértéloen A hosszútávú tervidőszakban a népesség területi (16%-kal) csökken, az övezetben a tartós bevándorlás miatt gyakorlatilag nem változik. A rrun- , .. , ... ' ' ' ezredfordulón az agglomeracio nepessegenek mint kaképes korú népesség lélekszáma Budapesten kissé (2%-kal) csökken, az övezetben nagymerekben (23%-kal) nő. A munkaképes korúak számának nagyobb mértékű növekedése a 90-es évek elején várható, ezért ebben az időszakban erősödik majd Budapest munkaerő-ellátásában az övezetből ingázók aránya. A munkaképes koron felüli népesség Budapesten — főként a 90-es évek elejé- Budapesten belül a központi fekvésű kerületekbi tői kezdve — számottevően (10— 11%-kal) csökken, miközben az övezetben ez a korosztály az 1980 és 2000 között. Ez összességében alacsonya országos átlagnál gyorsabban (mintegy 20%-kal) fog gyarapodni. csökkenés mérséklődésének előfeltétele, hogy e elgondolásoknak megfelelően bekövetkezzék. A séből" származó károk megelőzése érdekében Bu< A foglalkoztatottak száma és az ingázás alakulása száma csökkenésének megállítását, illetve a lakófi tési célnak kell tekinteni. Az elvégzett elemzései A 70-es évtizedben a főváros munkaerőhelyzetét a kínálatot meghaladó munkaerőkereslet jelle- reálisan csak az ezredfordulót követően, tehát mezte. Elsősorban a fizikai-, különösen a többműszakos, kedvezőtlen munkakörülményű, nagyüzemi munkahelyeken, a közlekedésben, az egészségügyben, az oktatásban és a kereskedelemben A budai kerületek lakossága várhatóan 1,6%-kal r „ .fe dolgozók körében volt hiány. A foglalkoztatási szerkezet legjellemzőbb változása az iparban foglal- lakóterületek beépítése már nem növelhető szám i ^ ♦
