1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
391
,J99 v * msp * J- 7 Lassítják az értékesítést maguk a venni szándékozó bérlők is, olyan követelményeikkel, - melyeknek jogossága megalapozott, - hogy az értékesítés előtt az ingatlankezelő vállalat rendezze és a társasházi alapitó okiratban tüntesse fel az adott épülethez tartozó kertrészlet használatára vonatkozó egy-egy leendő tulajdonost megillető jogokat. Példa van arra is, hogy az értékesítést megelőző kerthasználati vita kérdésében az érdekeltek a bírósághoz fordultak. A felsoroltak az elidegenítésre irányuló kérelmek teljesítését huzamosabb és bizonytalan ideig hátráltatják. 1 r A legnagyobb gondot ezidő szerint mégis az jelenti, hogy a számszerűen kedvezően alakult kijelölést nem követi az adás-vételi szerződések gyors megkötése. A 6. számu mellékletből kitűnik, hogy a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai 4252 lakást jelöltek ki eladásra, ennek 65 %-át, 2778 lakást adtak át értékesítésre az ingatlankezelő vállalatok a Fővárosi Ingatlanközvetitő Vállalatnak, illetve az Országos Takarékpénztárnak. Mindez ideig azonban összesen csak 755 lakásra /27 %/ kötötték meg a lebonyolítók az adás-vételi szerződést. Ez az arány a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél sem kedvezőbb. Valós tény, hogy az adás-vételi szerződés megkötését a bérlők is hátráltatják. Előfordul, hogy a forgalmi érték- becslés határideje eltolódik, mert a bérlő a kiértesítés ellenére nem tartózkodik otthon, valamilyen indokolt okból. te /Kórházi, külföldi tartózkodás, stb./ A tapasztalatok szerint a bérlők többsége a FIK felhívására él a jogszabály /nyilatkozattételre 90 nap/ adta lehetőséggel és csak több hét után nyilatkozik, hogy megköti a szerződést. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szerződés megkötésekor befizetendő összeget elő kell teremtenie és a családon belül is el kell dönteni, hogy a bérlő vagy leszármazottja legyen-e a vevő. ___________________________________________________00__________________________fa * i
