1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
37
Vecsésen, Pécelen, Érden van ugyan strand, de ezek közegészségügyi és műszaki okok miatt nem települései között: a legkevésbé ellátott kerület működnek ellátott övezeti település 1%-os, a legkedvezőbb I ságú. Tanuszoda Gödön (fedetlen medence), Dunakeszin, Százhalombattán, Szentendrén működik. Villamosenergia-ellátás 2.10. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Budapest villamosenergia-fogyasztása az országos Budapest és a vele szorosan együttélö 44 település által alkotott agglomeráció az ország energeti- a termelő ágazatok használták fel. ka szempontjából is meghatározó nagyságrendű fogyasztóhelye, s mint urbanizálódott térség, jelenlegi fejlettségi színvonalát egyebek között viszonylag korszerű energiaellátási adottságainak is A fővárost több, mint 80%-ban az országos alap köszönheti Közép-Kelet Európában. íák el villamosenergiával. Soroksár és Albertfa a budapesti 220 kV-os hálózat hossza 30 km-re A kiépült energiaellátási rendszerek — a villamosenergia, a földgáz, városi gáz, hőenergia — bázisai az albertfalvai, soroksári, zuglói és gödi transzb és hálózatai a térség műszaki infrastruktúra-nagyrendszerének — mint művi adottságnak — alkotó mosenergiát a 120 kV-os (illetve kisebb hány elemei. A jövőben a fejlesztés sokkal inkább erre épülhet, mint a térség természeti adottságaira nagykiterjedésű súlypontokba. A középfeszülts (a Duna folyó vfzerejére, a termálkutak hőenergiájára, a napsugárzás hőenergiájára stb.). ^9" alállomás és nyolc erőmű táplálja. Az állomá ebből kábel 62 km. Az elmúlt másfél évtizedb Az energiarendszerek korábban egyedi táppontokból táplált regionális hálózatokból álltak és fő- tesült. ként a főváros igényeit elégítették ki. Az elmúlt évtizedek fejlődése során fokozatosan és tervszerűen megépültek az országos-, majd a nemzetközi hálózatba is bekapcsolt vezetékes energiaszállító A főváros csúcsterhelése 1980-ban 1080 MW, rendszerek. Ezek az alaphálózatok csupán elérik vagy érintik Budapestet, míg az övezet területét ban 5830 GWh, 1983-ban 5700 GWh volt. Az ag már be is hálózzák és csatlakoznak a főelosztó és elosztóhálózatokhoz, energiabázisokhoz, alelosz- igénye lendkívül dinamikusan,az országos átlagi tókhoz. A biztonságos energiaellátás már épülő, ill. a későbbiekben fejlesztendő rendszerei egyre 700, 1983-ban 840 GWh volt. Az agglomerációt távolabb kerülnek a főváros belterületétől az extenzív térségekbe. Energiaellátás szempontjából a se d budapesti növekedési ütemnek, fővárosi agglomeráció ma is jóval nagyobb a tényleges lehatároláshoz képest (1. sz. ábra). A jövőben épülő rendszerek pedig a műszaki, biztonsági, környezetvédelmi, ésszerű területfelhasználási Az agglomeráció ellátása az országos alaphálózat érdekek és az országos térszerkezet javítási törekvései miatt még távolabbra tolódnak. Energiáéi- cióban van az országos alaphálózat egyik megh látás szempontjából célszerű együttesen kezelni, fejleszteni ezt a megnövelt övezetet. erőmű (Százhalombatta). Az alaphálózatból a 130 kV-os főelosztóhálózat szállítja a terhelési Energiaigény-energiafelhasználás A középfeszültségű alelosztóhálózat az agglorr ... . összefüggő rendszert alkotó 20 kV-os szabadvezi Budapest 1980 évi energiafelhasználása a közlekedési célú fogyasztás nélkül az ország összes fogyasztásának 15,6%-a. (A közlekedéssel együtt 17%-ra becsülhető.) Ez a viszonylag nagy hányad A 2Q ^ az öve„tben 1980.ban r a térség jelentőségét is érzékelteti. újabb 120/20 kV-os alállomás került üzembe. 1. táblázat Az energiaellátás növekvő fejlesztési ütemének 1. Az ország éves energiafelhasználása (1980) 1260,5 PJ már sikerült a zárolt transzformátor-körzetek arí 2. Budapest* energiafelhasználása (1980) 197,1 3. Az övezet 44 településének** energiafelhasználása (1980) 24,2-------- Gázellátás 2., 3. ÖSSZESEN: 221,3 PJ Az elmúlt évtizedben a főváros gázfelhasználá: Magyarázat: *Népgazdasági szinten értelmezett ún. energiaforrás-szükséglet közlekedés célú használás aránya 28%-ról 75%-ra növekedett. A felhasználás nélkül. és 377 millió Nm3 városi gáz. A városi gázról ♦♦Ugyanaz, mint *), továbbá a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajfeldolgozó folyamatban. A meglevő körvezetékről 13 gáz/ V. energiafelhasználása nélkül. tót, amely nyomásszabályozókon és elosztóhál* tókhoz. A városi gáz-fűtésű lakások száma 1971 A lakónépességre vetített fajlagos energiafelhasználás kb. 19%-kal alacsonyabb áz országos átlag- lésű lakások száma 2,8 ezerről 157 ezerre növek nál. Az elmúlt időszakban a termelő ágak területi struktúrájában számottevő változás következett be. A fővárosi ipar jelentősége - az ország egészéhez viszonyítva - számszerűen kisebb lett. Ez a Az agglomeráció gázellátásának bázisa a főváro részarány-csökkenés a jövőben folytatódik. Az agglomerációs övezet 1980. évi energiafelhasználása mású földgázszállító vezetékrendszer, melynek f a közlekedési célú fogyasztás, valamint a Dunamenti hőerőmű és a Dunai Kőolajfeldolgozóipari a vecsési csomópont, Vállalat energiaszükséglete nélkül az ország összes fogyasztásának 2,0%-a, e százalékos részarány az a|agj csomópont, az ezredfordulóig mintegy 2,9%-ra is növekedhet. A főváros energiafelhasználásának 65%-a, az öve- a szentendrei csomópont, zetének pedig 78%-a fosszilis (kazánüzemű és közvetlen) tüzelőanyag-felhasználás. a Budafok-kereszthegyi csomópont. A területi energiaellátás színvonalát mai megítélés szerint a lakossági (fűtés, melegvízellátás, főzés Az energiafelhasználás korszerűsítése és újabb < célját szolgáló) vezetékes hőellátás mennyisége és minősége határozza meg. Budapest ellátottsága pest, II. körvezeték fokozatos kiépítése. Ez ei 66,3%-Qs, az övezeté 18,2%. Még nagyobb a különbség Budapest egyes kerületei és az övezet egyes Szentendre szakaszon valósult meg. 18- —■ 11 1 1 1 ■ 11 ■— - — — - . Ara ^ _ N _ ^ ^
