1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
A Csepel szigeten levő fővárosi vízbázisokhoz kapcsolódik Szigetszentmiklós, Halásztelek, Sziget- lep I. ütemét 140 ezer m2/d teljes újfalu és Dunaharaszti vízellátása. előkezelés után nyomócsövön a Du A fővárosi hálózathoz közvetlenül kapcsolódik Budaörs, Budakeszi, Üröm, Ecser és a kerepestar- Az agglomerációs övezet 43 telepü csai kórház. összhangban 37%-ról 50%-ra nő a vl tisztítás jelentősen elmaradt, az „olli A Fővárosi Vízművektől való átvétel külön-külön megállapított kontingensek alapján történik, vagyis a települések számára elvileg a vfzbázis a kontingens-értékek összege, azaz 45540 m3/d. Közcsatornás szennyvízelvezetés 22 1984-ben a tényleges átlagos átvétel kb. 32.000 m3/d, a csúcsidőszakban kb. 45000 m3/d volt. mennyisége (a kerepestarcsai kórhí 1984 év végén 14,8%, amely a fővár Fővárosi vízbázisról közvetlenül kap pótlást a Dunabalparti Regionális Vízmű Vácnál. Az Igy víz- érték, pótlással ellátott agglomerációs övezetbe tartozó települések száma 7 (Göd, Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Csömör, Kerepestarcsa, Nagytarcsa.) A települések vlzhiányosak. Az elmúlt tizenöt évben a célcsop néhány nagyközségben épült ki kö: Az agglomeráció 43 településéből 1984 év végéig közüzemi vízellátásban nem részesült 6 község 16.350 m3/d tisztítókapacitás lépel (Tököl, Szigethalom, Nagykovácsi, Alsónémedi, Gyál, Maglód) lakossága (80.000 fő), valamint kalmas. Érd és Szigetszentmiklós egy-egy részének lakossága (kb. 18.000 fő), összesen kb. 68.000 fő. A biológiai tisztítás során az iszap-ki Az övezet többi települését a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat ill. a Pestmegyei Víz- és Csa- rén) túlterhelésből adódó jelentős pr( tornamű Vállalat kezelésében levő vízművek látják el ivóvízzel. A Duna-jobbparti Regionális Vízmű 3 fő vízbázisáról 11 agglomerációs és 3 agglomeráción kívüli települést lát el. A víztermelés e rendszerben 38.000 m3/d körüli, de a nyári csúcsban vízhiány van Vízrendezés Szentendrén és a pilisvörösvári ág településeiben. A vízhiány e térség fejlődését erősen gátolja. A főváros területének 71%-áról,valan Az Érd térségi vízmű, amelyhez Törökbálint, Tárnok tartozik, erősen vlzhiányos, a csúcsidőszak- hosszú, fővárosi kezelésben levő álla bán elsősorban Érden és Törökbálinton vannak súlyos vízhiányok. dékvizeket a Dunába. Budapesten a nyű. Százhalombatta megfelelően ellátható lenne, ha az Ercsi területén levő vízbázisról a víz bevezetést nyerne, ezt részben gépészeti problémák, részben a távvezeték hiánya akadályozza. Az e9yes vízrendszerek közül az agt lésben összesen 360 km belterületi gosan 40-60%-ra tehető, a települő Diósd helyi bázisról korlátozottan ellátott, üdülőterülete vlzhiányos. vízfolyásokhoz képest kedvezőtlenét Gyömrö, Üllő közös vízmüve még néhány évig a helyi vízbázisról megfelelő színvonalú ellátást A Duna jobb partján a fővároson is nyújt. a többi jobbparti vízfolyás részben dezési terv tartalmazza.) Ezzel szemben Pécelen, Vecsésen és Taksonyban az önálló helyi vízművek a csúcsidőszakban már nem nyújtanak megfelelő ellátást. A Duna balparti, a fővárost érintő S; az övezet területén levő szakaszai rei Az agglomerációs övezet ellátott településein összesen 98.000 m/d vízbázis-kapacitás vehető figyelembe, a Fővárosi Vízművektől átvehető vízmennyiség 45540 m3/d, az átvett víz csúcsban A ba|partj egyéb hegy- és dombvidé) 45000 m3/d. A belvízrendszerek közül a főváros A Fővárosi Vízművek víztermelésének 72%-át az agglomerációs övezetből nyeri. a|att vgn ugyancsak rendezettek az < Az 1984. év végén az övezetben a meglevő csőhálózat hossza 2060 km. Az összes tározó kapacitás jelentős mértékű azonban a vlzfoli 42.600 m3. in. nem megfelelő módon tisztított helése a Hosszúréti- és az Aranyhe van. Csatornázás A főváros beépített területének mintegy fele csatornázott; a lakások 83%-a van a közcsatorna- Árvízvédelem hálózatba bekötve. Az elmúlt évtizedben a csatornázottság aránya évenként 0,3%-kal javult. A csatornahálózat hossza 10 év alatt 539 km-rel növekedett, 1980-ban 2650 km volt, amelynek A Dunán levonuló árvizek kártételi 14%-a 1895 előtt, 44%-a 1895-1945 között, 42%-a 1945 után épült. Mintegy 300-400 km árvízvédelmi fővonal nyújt védelme hosszúságú közcsatorna szorul felújításra. magasság- illetve keresztmetszethiár szintet sem éri el. A közcsatornán keresztül a befogadó Dunát terhelő szárazidei átlagos szennyvízmennyiség közel 1 millió m3/d. Az elmúlt évtizedben a Dél pesti szennyviztisztitó-telep teljesítőképességét 30 a Szentendrei sziget északi oldalát j« ezerről 72 ezer m3/d-re növelték és üzembe helyezték az Észak-budapesti szennyvlztisztltó-te- elsőrendű fővédvonalak erősítése, fel 16-j ' ^ IfflP --------------------—-----------------------------------------------------------------A. ,_______________________________________________________________________________________________________________________________________
