1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
Az erdőterületek minőségi megoszlása ha bart Az agglomeráció üdülőerdői, m heltté válnak. Ennek követke. (Erdőrend. Szolg. adatai) Pesti oldal Budai oldal a növény és állatvilág szegényed Lassan növő 1.001 (16%) 9.695 (71%) Gyorsan növő 3.019 (48%) 718 (5%) Az adottságokhoz, igényekhez Nyár 879 (14%) 192 ( 1%) citása, a túristaházak és egyél Fenyő 1.348 (22%) 2.908 (22%) fogadására alkalmas és félkész! _____________________ hegyen, tehát m.ir az agglomerá ÖSSZESEN: 6.247 13.513 A Budapest közigazgatási határ f A mező- és erdőgazdasági területek mennyisége 1983-ban (ha) hétvégi üdülés célját szolgálják mértékben /ált vegyes üdülő-la Budapest Övezet Összesen éplt6iü vá,la,ati' '"'ézn'é"V ű üdülőte'ületpfek jelölt övezeti I Mezőgazd. terület: 16.178 62.092 78.596 környezeti ártalmak (a Duna ' Erdőgazd. terület: 5.100 22.368 27.142 nálati értékét. Hasonló picblém Termőterülete: 21.278 84 460 105.738 Kivett terület: 31.229 30 905 62.134 1980-ban az agglomerációs öve _______________________________________________________részlet, és 2800 ha üdülőterület ÖSSZESEN: .52.507 115.365 167 872 Idegenforgalom Üdülés - rekreáció — idegenforgalom A fővárosok és általában a na idegenforgalomnak. Ennek mer A budapesti agglomeráció lakónépessége számaránya és struktúrája következtében az ország lég- területtel kapcsolatban is A kü nagyobb üdülőkeresletét jelenti. A tartós üdülésben résztvevők száma jelenleg a fővárosban évente tj forga|omnak 56%-a külföldi ( közel 1 millió fő, az agglomerációs övezetben további 120 ezer fő. A hétvégi üdülésben résztvevők száma Budapesten mintegy 600 ezer fő, az agglomeráció további területein 50 ezer fő. Mindezek A főváros a 20%-os országos mellett az agglomeráció területe a főváros felé irányuló külföldi és belföldi túristaforgalom 12 5%-ával lendelkezik A kér következtében az ország idegenforgalmának egyötödét is lebonyolítja. így az agglomeráció térsége sabban fejlődött s nem felel n üdülési és idegenforgalmi szempontból kibocsátó és fogadó területként egyarányt rendkívül 58%-a idegenforgalmi szállásfér jelentős. ff A campingek és nyaralóházak Az agglomeráció üdülés szemontjából nem jelent területi egységet. E sajátos, szerteágazó feladatot fekvésű szállodák létesítése el — mint az az Országos üdülőterület tervkoncepció (VÁTI 1980) rögzíti - csak az agglomeráción többirányban jelentősen túlnyomó területek tölthetik be. Fejlesztésük is ebben a területi egység- A Duna kanyar a meglevő rer ben lehetséges. Iyes idegenforgalmából 9%-kal Az agglomerációhoz tartozó települések három üdülőkörzet területén helyezkednek el: 21 tele- legjelentősebb idegenforgalmai pülés a fővárost közvetlenül övező Budapest-környék néven jelölt, 16 település a Dunakanyar, és 40%-a szociálturisztikai férőhel 6 a Ráckevei Duna üdülőkörzethez tartozik. Az agglomeráció jelentős fonjál delkező települése a fővároson I A tervezési területen belül az üdülési adottságok és lehetőségek szinte minden üdülési tevékenységre módot nyújtanak. A térség kedvező adottságainak a terhelhetőséget meghaladó idénybevétele azonban túlzsúfoltságot, környezeti károsodást és ellátási problémákat okozott, melyek . hatására az üdülőtáf értéke csökkent. 2.7. INTEZMENYTERUlETEI Az agglomerációban jelentkező üdülési igényeknek mintegy 30%-a realizálódik a térségen belül, Az ^ggo-as években a korábt ugyanakkor az agglomeráció fogadja az ország más tájairól érkező üdülőforgalmat is. Általánosan jelentős eredmények születtek, jellemző, hogy az agglomeráció üdülőterületein a magánférőhelyeken kívül az utóbbi évtizedek- séghez viszonyított infrastruktu ben alig épült szálláshely, sőt a túristaházak hálózata is visszafejlődött. Az üdülési háttér nem erősödött. Csökkent az erdőterületek növekedésének dinamizmusa, üdülési lehetőséget jelentő vlztá- Az jntézményhálózat elemei nt rozó nem épült, a kavicsbányászat során keletkezett vízfelületek rekultivációja nem történt meg, látásj kör (ellátási terület) és az ezáltal tovább nőtt a táj terhelése, a roncsolt és zárt területek aránya. gáltató intézmények működési ján lehetnek: alapfokú (alapél A rekreációs tevékenységek közül jelentős területigényű az agglomerációban a kirándulás. A ki- intézmények, rándulási kereslet rendkívül jelentős, Budapesten kb. 1,3 millió fő vesz részt évi 10 alkalommal kirándulásokban, ez a létszám az övezet területéről mintegy 250 ezer fővel egészül ki. A tervezési Az alapellátás minőségét alapv< terület kirándulási kereslete a Budai hegyek, a Pilis, valamint a Börzsöny erdős területein, vlzitúrá- és jskolázottsági szint határozza zás formájában pedig a Duna part-menti részein jelenik meg. A központrendszer jelentősége i :> tt^ A
