1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
(, ’ 1' 1 ■ La , te 00 fe vfettte .%’tó - % i *- 7 Ittfiljllfe ,■•■•.' : Lassítják az értékesítést maguk a venni szándékozó bérlők is, olyan követelményeikkel, - melyeknek jogossága megalapozott, - hogy az értékesítés előtt az ingatlankezelő vállalat rendezze és a társasházi alapitó okiratban tüntesse fel az adott épülethez tartozó kertrészlet használatára vonatkozó egy-egy leendő tulajdonost megillető jogokat. Példa von arra is, hogy az értékesítést megelőző kerthasználati vita kérdésében az érdekeltek a bírósághoz fordultak. A felsoroltak az elidegenítésre irányuló kérelmek teljesítését huzamosabb és bizonytalan ideig hátráltatják. ' A legnagyobb gondot ezidő szerint mégis az jelenti, hogy a számszerűen kedvezően alakult kijelölést nem követi az adás-vételi szerződések gyors megkötése. A 6. számu mellékletből kitűnik, hogy a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai 4252 lakást jelöltek ki eladásra, ennek 65 %-át, 2778 lakást adtak át értékesítésre az ingatlankezelő vállalatok a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalatnak, illetve az Országos Takarékpénztárnak. Mindez ideig azonban összesen csak 755 lakásra /27 %/ kötötték meg a lebonyolítók az adás-vételi szerződést. Ez az arány a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél sem kedvezőbb. Valós tény, hogy az adás-vételi szerződés megkötését a bérlők Í3 hátráltatják. Előfordul, hogy a forgalmi érték- \* becslés határideje eltolódik, mert a bérlő a kiértesítés ellenére nem tartózkodik otthon, valamilyen indokolt okból. /Kórházi, külföldi tartózkodás, stb./ A tapasztalatok szerint a bérlők többsége a FIK felhívására ól a jogszabály /nyilatkozattételre 90 nap/ adta lehetőséggel és csak több hét után nyilatkozik, hogy megköti a szerződést. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szerződés megkötésekor befizetendő összeget elő kell teremtenie és a családon belül is el kell dönteni, hogy a bérlő vagy leszármazottja legyen-e a vevő. I 23 o ■ __ I . , I . _ _ ' \
