1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
124
3.12. KÖRNYEZETVÉDELEM — Az ipari üzemek korszerűsítésével, a légszennye táv végéig az agglomeráció nagy, összefüggő r< szennyezettsége. A közúthálózat korszerűsítése A regionális terv készítése során a környezetminőség javítása meghatározó szempont volt. Ennek hető a tervben feltüntetett területen a levegő nit alapjául az 1984-ben jóváhagyott budapesti és pestmegyei környezetvédelmi koncepció szolgált. — A fővárosban, illetve az övezet ÉNY-i szektorál A környezetvédelmi tervlap a főbb, elsősorban területrendezési jellegű javaslatokat tartalmazza. éven belül betelnek. Ezért új hulladékártaimatla A környezetminőség javításához nélkülözhetetlen vízgazdálkodási, közmű- és zöldfelület-fejleszté- bányákban a le nem művelt ásványvagyon isme si, tájrendezési feladatok a megfelelő szakági tervlapokon találhatók. daságos hulladékelhelyezés érdekeit. Azokban £ ló lésére nincs lehetőség (az övezetben vagy azo Az agglomeráció környezeti állapotát alapvetően a következő tényezők határozzák meg: második fővárosi hulladékégető az övezet n(- a lakó- és üdülőterületek, a műszaki infrastruktúra-hálózatok terjeszkedése miatt csökken a bio- - Megoldatlan a kommunális tisztítótelepekről k lógiailag aktív felület; használása. A mezőgazdasági hasznosítás félté- a gyors népességnövekedés felkészületlenül érte a településeket; a koncentrált lakásépítés mel- szennyezőanyagok visszatartása, végsősoron az lett háttérbe szorult a meglevő lakóterületek fejlesztése, karbantartása, a szükséges infrastruk- ladékok végleges ártalmatlanítása. túra kiépítése; ~ A Budapestre tervezett veszélyeshulladék-égető- az agglomerációban összpontosul az ország ipari állóeszközállományának 28%-a; dására is alkalmas lesz. A végleges lerakóhely As;- az országos főutak és vasútvonalak sugaras hálózata a fővárosból indul ki; a Duna-hidak egyenet- - Az ország egyetlen nemzetközi légikikötője Fet len eloszlása miatt a nemzetközi és országos átmenő forgalom is az agglomerációt terheli. okcz zajterhelést. A zajgátló övezetek kialakítás kalmazását rendelet írja elő. A végleges kétp. A fentiek együttes hatásaként a budapesti agglomeráció - ahol mintegy 2,5 millió ember él - az centráltságát csökkenti majd. A területrendezés ország erősen szennyezett térségei közé tartozik. Ezért a környezetvédelem egyik fő feladata az si tilalom, ill. korlátozás) el kell érni, hogy a agglomeráció környezetminőségének javítása. Az Országos Területrendezési Tervkoncepcó az agglo- érintett népesség aránya csökkenjen, illetve ne n merációt a vízminőség- és levegőtisztaságvédelem, valamint a hulladékkezelés és -elhelyezés tekintetében a kiemelt térségek közé sorolja. Budapesten a környezeti elemek szennyezésének c ben az agglomeráció rendezési tervének környeze Az agglomeráció területe környezetvédelmi szempontból nem jelent különálló egységet. A határo- zeli a levegőtisztaság-védelmet, a felhagyott bán' kon messze túlmutató főbb problémák és részben csak nagy távon megoldható feladatok a vízminőségjavítást, a biológiai szennyvíztisztítás 1 következők: és a városrehabilitációt.- a Duna vízminőségét szennyvíztisztítók üzembehelyezésével az agglomeráció feletti szakaszon is javítani kell. A földvédelme érdekében a nagyobb, felhagyott- az agglomeráció biztonságos vízellátása érdekében a Bős-nagymarosi - vízlépcsőrendszer épí- kultivációját javasolja a terv. Az újrahasznosítás s tésével járó hidrológiai változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni; tót, vagy parkerdőt célszerű kialakítani.- a bányaműveléssel járó vízszintsüllyesztést a fővárosi termál- és gyógyvízforrások védelme érKf dekében is csökkenteni kell; A víz védelme érdekében tervezett fővárosi szer- az agglomeráció légterében is jelentős háttérszennyezést okozó váci cementmű (és nagy távon Ráckevei Duna II!— IV. osztályú bakteriológiai a Bicskei Hőerőmű) emisszióját mérsékelni kell; A Ráckevei Duna fővárosi és övezeti szakaszán a I- a növekvő közúti közlekedés okozta levegőszennyezés és zajártalom területrendezésieszközök- kell eltávolítani. A Ráckevei Dunába az üdülőtáj kel (pl. az úthálózat fejlesztése, korszerű forgalomszervezés) elsősorban új létesítméryek eseté- tott szennyvíz sem vezethető be. ben kerülhető el, a már kiépült térségekben lényeges javulás csak a korszerűtlen, elöregedett gépjárművek cseréjével, az állomány felújításával érhető el; A felszíni karsztterületeket fokozottan kell óv- a települési hulladék elhelyezése céljából - a gazdaságos szállítási távolság figyelembevételével - hulladékelhelyezés, sózás stb), mert a szennyező az agglomeráción kívüli térségekben is szükség lehet új lerakóhelyekre. gyógyforrások vízminőségét rontják, és súlyos kán- az agglomeráció ipari üzemeiben keletkező és az évek során nagy mennyiségben felhalmozó- kott hulladékok szennyező hatását fel kell mérni, é dott veszélyes hulladékok elhelyezése, ill. ártalmatlanítása az országos hálózat keretén belül, kizárólag az övezeten kívüli térségekben történhet. A Duna vízminősége a hosszú távú tervidőszakon lag a tervezett fővárosi szennyvíztisztítók megé A budapesti agglomeráció környezetminősége csak a főváros és Pest-megye — kölcsönös érdekelt- javulni, ségen alapuló — szoros együttműködésével javítható:- A főváros és az övezet településeinek szennyvizei túlnyomórészt tisztítatlanul (az övezetben a A kisvízfolyások vízminőségét a hosszú táv végéig talajvíz közvetítésével) kerülnek a befogadókba, végső soron a Dunába. A Szentendrei- és a végrehajtása, a közvetlen szennyvízbekötések mei Csepel-sziget az agglomeráció közös ivóvízbázisa, ezért a talaj- és talajvízvédelem, a communá- amelyeken a patakokat ligeterdők, rétek kísérik (I lis szennyvíz ártalmatlanítása az agglomeráció biztonságos vízellátásának feltétele. során a természeteshez hasonló meder- és partvonal- A tervezett biológiai szennyvíztisztítók megépítésével csökken a Duna bakteriológiai szennyezése (III—IV. oszt.) Ez a vízellátás és a Duna menti üdülőterületek környezeti feltételeinek ja- A csatornázatlan, mélyfekvésű vagy magas talajvíz vitása érdekében létfontosságú. zat kiépüléséig, a vízrendezési munkák elvégzéséig- A kisvízfolyások vízminőségét az agglomerációban a szennyvízbekötések megszüntetésével kell a |akóterületek környezetminőségének javitása érdi javítani. A patakok II—III. osztályú szennyezettséggel lépik át a főváros határát, itt a vízminőség további egy-két osztállyal romlik. A hosszú távú csatornázási terv megvalósítása egy osztállyal A hosszú távon tervezett szennyvíztisztítók űzi javítja a vízminőséget. Az övezetben szükség van az egyenletesebb vízhozamot biztosító tározó- szennyvíziszapot kell elhelyezni. A Palota-szigeti ti tavak megépítésére, valamint mederrendezésre is. átmeneti deponálóba szállítják, majd a mezőgazdas I t11'
