1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
114
AJÁNLOTT ENERGIAELLÁTÁSI VÁLTOZAT általános rendezési tervek határozzák meg. ÉRTÉKELÉSE A Budapestet övező területen, a racionálisabb terüle A hosszú távra szóló területi energiaellátási koncepció az egyes alágazatok távlati becsléseinek és zéslfeladatot jelent: rendszerfejlesztési javaslatainak mérlegelését és területi összehangolását követően az alábbi ellátási - a meglevő vezetékes műszaki infrastruktúra rend változatok kombinációira tesz javaslatot és együttesen és külön-külön a főváros és övezete társé- hálózatok párhuzamos elrendezése, zónába töm gére. Két megkülönböztetett időszakra (az 1985—1995-ig és 1995-től a nagy távra) bontott üteme- alapján; zgssel — a tervezett műszaki infrastruktúra-rendszer hálóz esetleges áttervezése válik szükségessé. Összességében megállapítható, hogy területfejlesztési szempontból:- előnyösebb volna a termelési technológiák korszerűsítése és így az iparfejlesztés b) változatának A koordináció hiányaiból eredő rendezési feladatok: érvényesülése a fővárosban, amelyhez az övezeti háttériparnak is egy dinamikusabb (b) váltó- — a nagy területigényű, szabályozási szélességű utak zatú) növekedése tartoznék 1995-ig és folytatódnék nagy távon is; feszültségű villamoshálózatok és a még jelentőseb — a hálózati kiépítettség, forrásoldali és külgazdasági lehetősége miatt és a középtávú korlátozott mású földgázvezetékek, termékvezetékek már ma beruházási lehetőségekre tekintettel az integrált hőellátási rendszeren belül 1995-ig a „maxmá- a területek rendezését, megfelelő hasznosítását; lis gázellátási változat, s az ehhez kötött „minimális termikus villamos" és „minimális tá/hő- — Budapesten és agglomerációs övezetében több o! ellátási változat" javasolható a főváros és övezetében egyaránt a fennmaradó egyik fűtésen ki- vezett vezetékek ésszerűtlen telepítése a legszemb vül. 1995-től viszont a gázellátási rendszer telítődésével számolva, a továbbiakban annak (tag- egyeztetés szükségességére figyelmeztet. nálása, majd igen lassú csökkentése becsülhető, ugyanakkor erre az időre már elengedhetetlenül szükséges volna egy új, korszerű hőbázis (fűtőerőmű) létesítése a térségben — az övízet- Korábbi években elfogadott megoldás volt, hogy ec ben - főleg a meglevő ipari és kommunális fogyasztók gazdaságos ellátására (a régi, addig huzamosan csupán főzési célra a gáz hálózat is kiépi elavuló bázisok helyettesítésére), ill. nagyobb arányú igények központos ellátására, aziz a letfelhasználás szempontjából egyaránt pazarlás, „maximális távhő változat" megvalósítására, amelyhez maximális termikus villamos váltczatnapenergia hasznosítással kapcsolva - is megkezdődhetne. Ez utóbbi egy korszerű, részben Településrekonstrukcióval, rehabilitációval járó energ már függetlenített, takarékos egyedi hőellátási mód fejlődéséhez vezetne a főváros peremén és A belterületen az épületállomány és az azokat ellát az övezet javasolt településeiben. szorulnak. A közműhálózat nem csak anyagát tekim sem felel meg a megnövekedett igényeknek. A rekor Az összefoglaló 7-8 ábrák a változatok kombinációin túlmenően tartalmazzák az egyes ellátási növekedett helyigénnyel kell számolni. A hagyomán rendszerek legfontosabb fejlesztési feladatait és telepítési helyeit. ciós területeken nehéz fenntartani, a megjelenő új ke Ennek megfelelően fokozottan előtérbe kerül a közr A térség energiaellátásában jelentős színvonalbeli növekedés várható az ezredfordulóig. A hőellá- folyosós, közműalagútas (KAF) közműelrendezés. / tás korszerűsítésére kidolgozott két változat közül, ha a fővárosban a területfejlesztési szempnt- alakításával lehet elkészíteni, s ez jelentős mélyépítési ból ajánlott (1.) az övezetre a (2.) változat megvalósítására sor kerülhetne (7—5. ábrán emltett integráció szerint), úgy a fővárosban vezetékes hőellátást kaphatna a lakásoknak és a kommuiális Az ország fővárosa és övezetének összehangolt fej létesítményeknek a 88%-a a mai 66%-hoz képest, és még kedvezőbb színvonalbeli javulást ereimé- koordináció alapján, amelynek során az egyes ágazat nyezne az övezetben, ahol a mai 18%-hoz képest a lakásoknak közel 44%-a válna ily módon ellátás rendszerei is — időben illeszkedhetnek egymást komfortos ellátásúvá. A hőellátások integrációján belül részletes területi (a fővárosban kerüeti, az övezetben településenkénti) bontásban kidolgozott becslések (3.-4. táblázatok) alágazateözi A budapesti agglomeráció energiaellátását (a távhőe ellátási „munkamegosztás" bemutatja az arányokat, a színvonalbeli javulás mértékét, változáait. országos vagy regionális nagyságrendszerekről kell táp A mai területi energetikai kategorizálás szerint a budapesti agglomeráció a fenti javasolt fejleztés Az energiaellátások táppontjait, az országos rendszeri után változatlanul megtarthatja az ezredfordulón is a Közép-Európában ma is elfoglalt „jó entrgia építettségi korlátok kényszerítő hatására, a főváro: ellátottsággal, ezen belül megfelelő hőellátással jellemezhető helyzetét, ami egyik alapja a tfrség együttes feltárás, gazdaságosabb ellátás megoldása ét társadalmi-gazdasági felődésének. Országos szinten a térség ellátottságának további emelkedése egyre távolabbra célszerű telepíteni, a mai agglomerác még mértéktartó, nem emelkedik túlzottan az országos kedvező, ill. „átlag feletti kategória iölé, az előirányzatok szerint település szinten pedig az övezeti települések ellátottságának dinarriku- A főváros távlati hőellátási koncepciójának egyik v sabb növekedésével fokozatosan csökken a mai aránytalanság a főváros és övezete között. egy nukleáris fűtőmű telepítése, amelyhez területrend TERÜLETRENDEZÉSI JA VASLA T A regionális rendezési terv 1:50.000 ma. területfelhasználási és területszerkezeti tervlapján csk az 5 ha-nál nagyobb közműterületek ábrázolhatok, ezért a tervlap nem tartalmazza a kisebb meien- cék, gépházak, átemelők, nyomásfokozók, alállomások helyeit. A szakági tervlapok a meglevő és tervezett közműterületeket és létesítményeket az ágazatnak neg- felelő jelekkel ábrázolják. A terv regionális jellegéből és az 1:50.000 ma. léptékből következik, hogy a területfelhasználási elemek pontos határait továbbra is Budapesten a kerületi, az övezetben a településekre kézülő „
