1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
101
. . ______ A- — ___©1____fi -1. rá ^ rára-----fi------------ra .--------------------------------------------------------------------------------------------rá ------- - rá. ■ „ U „ ráfi ■*------,-----i---------------------*____________________________»___ 3.9.3. VÍZRENDEZÉS éves tervi beruházás a Mocsáros dűlői ltp. vízrendezése, a hegyi árok, Scháffer árok rendezése).- A békásmegyeri ltp. vízrendezése a VII. ötéves tervben ke A felszíni vízrendezés célja, hogy a főváros és a Pest megye vízgyűjtőterületeiről a mértékadó fel- tereprendezés által okozott kedvezőtlen állapotot megszü színi vizek úgy kerüljenek a Dunába, hogy a káros elöntések, iszap és hordaléklerakódások, vala- a hegyi vizektől, valamint a régi település, Békásmegyer-Ófi mint eróziós károk elkerülhetők legyenek. A belterületi vízrendezés sajátos feladata a természetes hegyi-, Kőbányai-, Ürömi árok). lefolyás nélküli, mély területek rendezése. - A Barát patakot a Szent István telepi árokkal együtt kell re lati mederszakasztól Budakalász belterületéig a jobbparti t Élővízfolyások rendezése a vízrendezési munkálatok alapvető feltétele. Mind a budai, mind pedig határozza meg. a pesti oldal területvíztelenítő rendszerei ezekre a vízfolyásokra támaszkodnak, tehát rendezésük - A Dera patak Pomáz belterületére eső mederszakaszának rí fontosságát és sorrendiségét ez a tény határozza meg. A vízfolyások fővárosi szakaszainak korszerű ható. rendezése már folyamatban van. A vízfolyások mellett a terv minden esetben 5—5 m-es védő- - A Bükkös patak megkezdett rendezését - elsősorban Szent sávval számol, amely egyes esetekben a területfelhasználástól függően jelentős funkcióval ellátott - A Sztaravoda patak kiépítettsége 30%-os. Az alsó torkc zöldsávként 5—20 m-re szélesedik ki; egyes esetekben pedig a városrész átszellőzését elősegítő rendezni kell, továbbá a rendezett részek védelmére ezeket m 100 m széles sáv is lehet. A védősáv a területfelhasználási tervlapon az 1:50.000 léptékben csak a nagyobb vízfolyások (mint pld. a Rákos patak) mentén jelölhető. A vízrendezési tervlap a védő- A Duna balparti területein: sávokat szimbolikusan jelöli. - A Göd belterületén átfolyó Ilka patak a Duna és a 2. sz. további rendezése VII. ötéves tervi feladat. A sűrűn lakott városrészekben több vízfolyást beboltoztak. Az élővízfolyások befogadója a Duna. - A Szilas patak rendezése a Káoosztásmegyeri ltp. beruházás Rendezésük kapcsán ezért foglalkozni kell a Duna-part rendezésével is. mederkorrekció épül. A vízrendszer mellékágai, a Mogyoróé nek, rendezendő továbbá a Csömöri patak szemétégetőmű A főváros időszakos vízfolyásai általában a tavaszi hóolvadás során és nagyobb esőzések alkalmá- sza. A Szilas patak M3-as autópálya és a XVI. ker. Határ út val vezetnek csapadékvizet. A befogadók nemcsak élővízfolyások, hanem — főleg a budai olda- szorul. Ion — olyan egyesített rendszerű gyűjtőcsatornák, amelyek már kiépültek, vagy megépítésüket - A Rákos patak jelenleg megfelelően rendezett, Pécel, Isas távlatban tervezik. A síkvidéki belvízrendszerek feladatai: Fontos, hogy az időszakos vízfolyások medre illeszkedjék a környezetéhez, és ha utakhoz kapcsolódik, úgy azokkal szoros egységet alkosson. A gyáli belvízrendszer fővárosi szakaszán kiépül a Gyáli 1-es á; valamint a 7-es ág teljes hosszban. A mederrendezési munkáka' Az elsőrendű befogadó és az időszakos vízfolyások rendezése után kerülhet sor a vízgyűjtőterüle- levő és tervezett beépítés védelme érdekében folytatni kell. A I tek víztelenítő rendszereinek kiépítésére, amelyek méretezése, csak a vízgyűjtőterület térségeit tervidőszak fő feladata a települések belterületi, valamint az i magába foglaló általános tervek ismeretében lehetséges. A víztelenítő rendszerek kiépítése során kiépítése és továbbfejlesztése. A Gyáli 1. főgyűjtőcsatorna befc figyelemmel kell lenni a rétegvizek megcsapolási lehetőségére is. IRSD), amely kiemelt üdülőterület. Igy rendkívül nagy jelente kapcsolódó belvízcsatornák vízminősége kielégítő legyen, enne Az agglomeráció településeinek vízfolyásait mentesíteni kell a szennyvizektől, ez csak a csator- kiiktatására a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni, názottság fejlesztésével oldható meg. Dunavölgyi—Északi belvízrendszer funkcióját tekintve kettős nr A mélyterületek felszámolási sorrendjét az ezredfordulóig terjedő időszakban a városrendezési csatorna, kiépítettsége megfelelő, kis esése miatt folyamatos elképzelések, tervek megvalósítása határozza meg. A beépítésre javasolt lakóterületek mintegy 2000-ig nem szükséges, felén jelentős vízrendezési feladatok vannak. A mélyterületek megszüntetése összehangolt vízgazdálkodási és városrendezési tevékenységet igényel. A műszaki megoldás ennek megfelelően A Csepel-szigeten Tököl, Szigethalom, Szigetszentmiklós öss; nyílt vagy zártrendszerű vízelvezetés, vagy a terület feltöltése, azaz újrahasznosítása. csapadékvízelvezető csatorna építése. r A Duna jobbparti területein: 3.9.4. ÁRVÍZVÉDELEM- A Hosszúréti patak a Pest megyei és fővárosi lakásépitési program és a megyei ipartelepítés támogatása érdekében, a Pest megyei Tanáccsal együttműködve kiépül.- A II. ker. Nagyördögárok Hidegkúti út - Nagyrét közötti szakaszának beboltozása folyamat- Az árvízvédelem - szűkebb vízkárelhárítási célján túlmenően bán van, így a térség vízrendezése véglegesen megoldódik. A közeljövőben meg kell oldani a ség is Az árvízvédelmi töltések, rakpartok a vízfolyások burko még rendezetlen szakaszok kiépítését és a jelenlegi hordalékfogó gát kiváltását. Vízrendszeré- táj az emberi környezet meghatározó elemei, amelyek a települi hez egyetlen település. Nagykovácsi tartozik. Jelentős a vízfolyás szennyvízterhelése, ami az ban vannak illegális és tisztítatlan szennyvizek bevezetéséből ered. Legfontosabb a szennyvizektől való mentesítés, ami a pesthidegkúti gyűjtő megépítésével érhető el. Az árvédelmi védvonalak mentén a töltés lábától 5-10 m- Az Aranyhegyi patak a befogadótól a Szentendrei útig rendezettnek tekinthető. A Szentendrei 1.50.000 lépték miatt nem ábrázolható ugyan, de a zöldsáv fu út — főváros határa közötti szakasz kiépítése VII.—VIII. ötéves tervi feladat (Mocsáros dűlő, fejezet tárgyalja Aranyhegyi lakótelepek). Vízrendszeréhez tartozik Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Soroksár, Pilisborosjenő és Üröm. A vízfolyás állapotának jelentős romlását meg kell állítani, a tározási Az árvízvédelem fejlesztésének koncepcióját meghatározza az lehetőségek kihasználásával (2000-ig a tervezett tározók kiépítésével) lehet a patak vízrend- Rest Dél.Buda és Dél-Pest védműveinek kiépítettsége még js szerét szabályozni. Szennyvízterhelése jelentős, amely a solymári tisztítótelep megszüntetésé- szakaszok kiépítettségétől, mert Nagy-Budapest megalakulása vei. és a keletkező szennyvizek fővárosi hálózathoz való csatlakozásával megoldódik. VII. öt- ségj szjntje alacsonyabb volt. Ezen területeken az elmúlt évti icA \
