1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
206
i A jelenlegi pénzügyi lehetőségek mellett a Toibuhin körúti vásárcsarnok halaszthatatlan rekonstrukciójának csak szerény mértékű megkezdésére van lehetőség. Ez komoly gondot jelent, ugyanis a főváros kereskedelmi ellátásában kulcsfontosságú objektum üzemeltetése - a műszaki és közegészség- ügyi szakvélemények alapján, jelenlegi állapotában - hosszabb távon nem tartható fenn. Koordinált vállalati beruházásban megvalósuló újabb nagy alapterületű áruház (újpesti Sugár) építését a Bk. M. előreláthatóan támogatja, tanácsi pénzalapból történő támogatására a jelenlegi pénzügyi feltételek ismeretében azonban nem látunk lehetőséget. A kereskedelmi ellátás javítása érdekében változatlanul törekedni kell a többszektorúság gyakorlati alkalmazására. Szorgalmazni kell, hogy az iparvállalatok, szövetkezetek és magánkereskedők az eddigieknél nagyobb mértékben vegyenek részt az ellátási feladatok megoldásában. A lakossági szolgáltatások az előző éveknél kisebb mértékben fejlődnek. A szolgáltató szervezetek a rendelkezésükre álló saját forrásból a meglevő kapacitások megújításával, szervezési intézkedésekkel (pl. alkatrész-felújítás, -gyártás) tervezik az igények kielégítését. A rendelkezésre álló tanácsi pénzügyi forrásból összesen 5 ezer m* alapterületű lakótelepi hálózat építhető, amellyel csak igen szerény színvonalú ellátás feltételei biztosíthatók. A sütőipari termékek fogyasztása várhatóan kismértékben csökken. A rendelkezésre álló kapacitás - mely a magánkisiparo9ok változatlan arányát feltételezi - az igények kielégítéséhez elegendő. Ezért a főbb célkitűzések: a meglevő kapacitás műszaki színvonalának fenntartása és kisebb fejlesztése, a minőségjavítása, a választék bővítése, a finompékáru friss állapotban történő forgalmazása. 9. Környezetvédelem A környezetvédelem legfontosabb feladatait négy területre kell koncentrálni: a Duna vízminőségének javítására, a levegőszennyezés és a zajártalom csökkentésére, a kommunális és a veszélyes hulladékelhelyezés és ártalmatlanítás megoldására. A Duna vízminőségének javítása érdekében növelni szükséges a csatornázottságot és a biológiai szennyvíztisztító kapacitást. Tanácsi és lakossági forrásból a csatornahálózat 170-180 krn-rel bővül, a közcsatornával ellátott lakások aránya 85,5%-ra emelkedik. Ezzel sikerül a vízellátás és a szennyvízelvezetés közötti különbség némi javulását elérni, ami hozzájárul a talaj és a talajvíz szennyeződésének a csökkenéséhez is. A biológiailag is tisztított szennyvíz mennyiségének és arányának növelése érdekében feltétlenül folytatni kell az észak-pesti szennyvíztisztító mű építését. Ennek érdekében kezdeményezzük a mintegy 3,5 milliárd forint nagyságú fejlesztés állami nagyberuházásként történő megvalósítását. Megoldjuk az észak-pesti szennyvíztisztítóban keletkező iszap elhelyezését. A levegő szennyezettségének csökkentése érdekében ösztönözni kell a környezetre kevésbé ártalmas energiahordozók felhasználását, bővíteni a korszerű fűtésmódok alkalmazását. A tervidőszakban a gázfűtéses lakások számát 50 ezerrel, a távfűtéses lakások számát pedig 25 ezerrel tervezzük növelni. A tervidőszakban befejeződik a földgáztüzelésre való áttérés, ami levegőtisztasági szempontból is előnyös. A vállalati eredetű légszennyezés csökkentését a Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatással és hatósági eszközökkel is ösztönözni kell. * A közlekedés légszennyezését szigorúbb előírásokkal és ellenőrzéssel, forgalomszervezési intézkedésekkel, a gyors tömegközlekedési hálózat bővítésével, a közúthálózat fejlesztésével kell csökkenteni. 14 I
