1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

104

i••- mHP I i 101 eéglete összességében csökkenni fog. /Az első időszakban 1993/ 94-ig még növekvő, ez után azonban csökkenő lesz a tendencia./ A IX. ötéves tervidőszak folyamán a várható demográfiai vál­tozások, valamint a továbbtanulás szerkezetének valószínű módosulása következtében fellépő tanulói létszámváltozás - a kiesések pótlási igényeit is számításba véve - kb. 180 fős tanerőnövekedést jelent. A szakmunkásiskolák pedagógiai hatékonysága alacsony. A tan­erőállomány képzettségét lényegesen növelni kell. A szakmun­kásképzők pedagógusellátásának zavartalan biztosítása a ter­vezési időtáv első felében jelentős erőfeszítéseket követel, és - különösen a szakmunkásképző iskolákban - az 1990-es évek elejéig fokozodó pedagógushiánnyal kell számolni. A szakmunkásképzés speciális tevékenységet folytató nevelői a szakoktatók, de kevés köztük a pedagógiai képesítéssel rendelkező, számukat növelni kell. Átmeneti megoldásként a szakmai el­méleti órák és esetleg a szakmai gyakorlat egy részének ok­tatásába be lehet vonni a műszaki és egyben tanári oklevéllel rendelkező, más területen dolgozó szakembereket, óraadói meg- bíza tással. Jelenleg az egészségügyi szakiskolákban a pedagógusoknak kö­rülbelül 30 %-a, a gép- és gyorsíró iskolákban 13-15 %-a köz­ismereti tantárgyat tanító tanár, szakelméletet az egészség- ügyi szakiskolák pedagógusállományának kb. 18 %-a, a gép- és gyorsíró iskoláknál 17 %-a tanít. A szakmai gyakorlati taná­rok megoszlása az egészségügyi szakiskolákban nagyjából 50 %, a gép- és gyorsíró iskolákban 70 %. Hosszú távon a szakisko- te Iák pedagógusellátásában a jelenlegi arányok megváltoztatását semmi sem indokolja. A számítások eredményeit a 7. sz. táblázat tartalmazza. í M I í , — 1 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom