1985. szeptember 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
yfGi/j Hí ■ • 1-7 A fejkvóta országosan egységes mértékét - az infrastrukturális ellátottságban levő jelentős területi különbségeket figyelembe véve - a helyi tanácsok között differenciáltan lehet megállapítani. A Fővárosi Tanács lehetőséget kapott arra, hogy az egyébként helyi tanácsi gazdálkodási lehetőséget jelentő fejkvótát az 1. sz. és 2. sz. melléklet szerinti feladatelhatárolás alapján - a kerületi tanácsokkal megossza. A népességarányos fejlesztési lehetőség a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó alapvető fejlesztési célok megvalósítását hivatott elősegíteni. Ezen túlmenően a Fővárosi Tanács állapítja meg a céltámogatások körét, az egyes támogatási célokra előirányozható összegeket, az azokhoz való hozzájutás feltételeit. Az új tanácsi szabályozás kétféle tartalékolási kötelezettséget ír elő a tanácsok számára. A tervezési tartalék a szabályozott bevételek és az állami támogatás együttes összegének 1%-a, amelyet a Fővárosi Tanácsnak kell - feladat nélkül - megterveznie azért, hogy az esetleg kedvezőtlenebbé k váló gazdasági helyzetben a feladatok sérelme nélküli visszavonulás lehetőségét biztosítsa. Ez a főváros fejlesztési célú felhasználási lehetőségeit 2 milliárd Ft-tal mérsékeli. A tervezési tartalékon kívül a tanácsok gazdálkodási tartalékot is kötelesek képezni, amelynek ajánlott mértéke 2%. Ez a tartalékolási kötelezettség egyaránt vonatkozik a fővárosi és a kerületi tanácsokra is. A tanácsi gazdálkodás új, a normativitást eddigieknél jobban érvényesítő szabályozó rendszere természetesen nem zárhatja ki teljesen annak lehetőségét, hogy a kiadásait és a bevételeit nem reálisan felmérő, a döntéseit nem kellően megalapozó kerületi tanácsnál átmeneti vagy tartós pénzügyi hiány keletkezzék. A kerületi tanácsi pénzügyi nehézségeket elsősorban a gazdálkodási tartalék terhére vagy egyéb módon (hitelfelvétellel, átvett pénzeszközzel, egyes feladatok halasztásával vagy törlésével) önerőből kell feloldani. Csak kivételes esetben, kizárólag a működtetés biztosítása érdekében kerülhet sor arra, hogy a Fővárosi Tanács,gazdálkodási tartaléka terhére - szankciók alkalmazása mellett - rendezze a kerületi tanács pénzhiányát. Az új szabályozási rendszer tehát a nagyobb gazdálkodási önállóság mellett, minden szinten fokozott felelősséget támaszt a tanácsi tervező és gazdálkodó szervekkel szemben. 11 ’ 2. A városfejlesztés, fenntartás és működtetés VII. ötéves prioritásai A VII. ötéves tervidőszakban a városfejlesztésben a mennyiségi igények egy részének kielégítése x v‘ mellett a rekonstrukciók, a felújítás jellegű feladatok bővítése indokolt. A lakosság ellátásában, az igények minőségileg magasabb színvonalú kielégítésében az eddigieknél nagyobb részt kell vállalni a meglevő intézmények és hálózatok teljesítő- és ellátóképessége növelésének, valamint , az igényeknek megfelelő strukturális átalakításának, hasznosításának. Az eddigieknél jobban kell érvényesíteni az esztétikus, célszerű és gazdaságos városfejlesztést, az ésszerű és takarékos gazdálkodást. Minden területen konkrét és eredményes intézkedéseket kell tenni a belső tartalékok feltárására, a pazarlás megszüntetésére, pénzkímélő megoldások széles körű alkalmazására, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek legésszerűbb, a lakosság ellátását legjobban szolgáló felhasználására. Ezen alapvető követelmények érvényesítésére minden tanácsi ágazatban a VII. ötéves tervjavaslat készítésével egyidejűleg részletes programot kell kidolgozni. ; H fi I BM í [ # _ ■ ’ •—^
