1985. augusztus 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

45

I

J- 6 a szakközépiskolai tanulók egyharmada szakmunkásképzési célú oktatásban vesz részt, tehát az I-ső évre felvett tanulók 44 %-a szakmunkás-bizonyitványt szerez*

»

A tanévenként beiskolázható vidéki tanulók számát /8.100 főt/ az egyes iskolatípusok között úgy alakítottuk ki, hogy biztosítani lehessen az agglomeráció szakképzési igényeit és egyes szakágazatokban /vasút, hajózás, út- és vasúti pálya-fenntart- tás, villamosenergia-ipar , vendéglátóipar, stb*/ a több megyét érintő körzeti, valamint az országos szakképzési igényeket is*

1 Figyelembe kell venni azt ie, hogy 1985-ben ismét megkezdődik

a rendeskorúak technikus-képzése és ez a körülmény éppen a demográfiai csúcs időszakéban - évenként mintegy 2*500 tanuló képzésével számolva - tovább növeli a tantermi igényeket.

Számításainkban a megnövekedett középfokú oktatást igénylp tanulólétszám beiskolázásához szükséges új indítású tanulócsoportszámot vettük figyelembe, ami a fakultáció miatt tanulócsoportonként átlagosan gimnáziumban 1,5 szakközépiskolában 1,3 -ff szakmunkásképzőben 0,5-. szakiskolában pedig 1,2 terem igényt jelent#

A fejlesztési igényeket alapvetően befolyásoló számítások

során - minél kisebb tantermi szükségletek érdekében - a*, fe

ill, b*, alternatív megoldásokat dolgoztunk ki, \

mmi

A fővárosi tanulók továbbtanulási arányát megtartva az

a*, változatban

ö jelenlegi egy tanulócsoportra jutó tanulólétszámokat valamennyi iskolatípusban felemeltük*/ A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 32-ról 38 főre—, a szakmunkásképző- és szakiskolákban 28-ról 32-, illetve 36 főre,/

5 |

I — *

M A i ' _ " " '. * ... ««» '