1985. július 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

139

szinthez kell szabályozni. Ugyanakkor a gazdálkodás folyamatában a kiadások szintjét a tényleges bevételek határozzák meg, tehát érvényesül a bevételi források szabályozó szerepe.

Változást jelent, hogy a tanácsoknál a jelenlegi két pénzalap (működési költségvetés, fejlesztési alap) helyett a jövőben egy pénzalap lesz. A kiadások tervezésénél és elszámolásánál azonban továbbra is minden tervezési szinten meg kell különböztetni a működési, felújítási és fejlesztési célú kiadásokat.

s Az egységes pénzalap bevezetésével a tanácsi gazdálkodásban általános prioritásként kell kezelni a meglévő intézmények működtetéséről és fenntartásáról, valamint a felújításokról való gondoskodást. Emellett elsőbbséget kell biztosítani a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben meghatározott, társadalompolitikai szempontból kiemelt céloknak. Ezek közül a VII. ötéves tervidőszakban a lakásellátás, a középfokú oktatás és az egészséges vízellátás komplex fejlesztését céltámogatási rendszerrel is elő

i

kell segíteni. A népgazdasági terv, illetve a hitelpolitikai irányelvek a prioritások megvalósítását elősegítő további módozatokat (támogatás, kedvezmény) is tartalmazhatnak.

A tanácsok gazdálkodására vonatkozó kötelező központi előírások közül megszűnik:

a lakás- és a kórház célcsoportos beruházások előírása;

a fejlesztési, fenntartási és felújítási pénzeszközök közötti ^ átcsoportosítás korlátozása;

í

a tanácsi és nem tanácsi gazdaság közötti eszközök átadásának és átvételének tételes korlátozása;

a működési kiadásokat érintő előírások közül az igazgatási bérelőirányzat, az út-híd fenntartási, felújítási előirányzat, a költségvetési szervek felújítási hányadkiegészítése;

V ^

*

fe 1 423

*

• -----—----------------------------------------------------- 1-------------------------j i

i

. 1

d - 13 - Í