1985. június 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
l Az önállósodástól a dolgozók nagyobb hatékonyságot és nyereséget várnak, elsősorban a kollektívák felelősségérzetére, a vezetés és a dolgozók közvetlenebb kapcsolatára és érdekeltségére alapozva. A gyáregységi gazdálkodás hatékonyságának és jövedelem termelőképességének növelését, a költségek csökkentését és termékeik versenyképességének javítását önálló szervezeti keretekben, és ehhez kapcsolódó önálló elszámolási rendszerben és érdekeltségben látják. A Ruhaipari Gyáregység a benyújtott gazdasági számítások szerint tevékenységének eredményében jelentős fejlődést tervezett (1985. évre 27 millió Ft, 1986. évre 38 millió Ft, 1987. évre 45 millió Ft nyereséget), melynek megvalósítását programja szerint egyrészt költségmegtakarítással (közvetlen költségek és vállalati általános költségek), másrészt a szocialista export támogatás saját eredményeikhez kapcsolódó (növekvő) igénybevételével kívánja elérni. A megváltozott munkaképességli dolgozók folyamatos foglalkoztatására garanciát vállalnak. f A gyáregység önálló vállalatként történő működése esetén is a nyereséges gazdálkodást a Kézműipari Vállalatéhoz hasonlóan, a megváltozott munkaképességű dolgozók után - célvállalatként - igénybevehető dotáció biztosítaná. r ! •I - " A Ruhaipari Gyáregységen kivűli vállalati egységek kollektívájának többsége (a termelési tanácskozásokon résztvevő benti dolgozókból 1.551 fő) elvetette a gyáregység önállósodási kezdeményezését, mig a koliektiva kisebb része (két gyáregységnél összesen 767 fő) támogatta. * V‘ J A vállalati koncepció és a gyáregységi kezdeményezés értékelése, összevetése, javaslat A Fővárosi Kézműipari Vállalat koncepciója a szervezet eddigi működési tapasztalatainak pozitív elemeit felhasználva és megőrizve, a vitatott műf'j ! I ‘