1985. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
i r » Az iparcikk és ruházati szakmát több témavizsgálat keretében ellenőriztük. A szoros üzletedben lényegesen jobbnak értékeltük az árfegyelmet, mint a szerződéses üzletekben. A szerződéses üzletvezetők és magánkereskedők árukészletük jelentős részét szabálytalanul kiskereskedelemtől fogyasztói áron szerezték be, a ez pl. az építkezési anyagok és lakásfelszerelé- si cikkek áralakulására kedvezőtlenül hatott. Ebben az árucsoportban gyakori volt az osztályos áruk I.osztályúként való értékesítése, melyhez árjelzési hiányosságok is kapcsolódtak. A szerződéses ruházati boltokban alkalmazott fogyasztói ár általánosságban magasabb volt az állami szektor árainál. Az érellenőrzés - általában a fogyasztói érdekvédelem - hatékonysága további növelésének feladatait és módszereit a BkM által jóváhagyott akcióprogram tartalmazza. Az akcióprogram célja a morális hibák és jogsértések megelőzése, illetve előfordulásuk esetén azok fokozott ellenőrzéssel történő feltárása, következetes szankcionálása. A végrehajtás alapfeltétele tehát komplex feladat; magába foglalja a kereskedelemszervezés és fejlesztés korszerű eszközeinek és módszereinek elterjedését, az ármechanizmus előírásainak egységes értelmezését, az érellenőrzés hatékonyabb módszereinek és eszközeinek biztosítását, a vállalati belső ellenőrök részvételét a külső /hatósági/ ellenőrzés munkájában, valamint a felelősségrevonás kiterjesztését a vezetői közvetett felelősség eseteire /üzletvezető, áruházi osztály- vezető, stb./. A kereskedelmi etika javítását szolgáló minisztériumi akció- program komplex feladatai végrehajtásához a Felügyelőség személyi feltételei nem biztosítottak. A Budapesti Kereskedelmi , Felügyelőség létszáma az országos felügyeloségi apparátus 12 %-át teszi ki, mely arányhoz képest ma is túlfeszített az évenkénti 24 ezer hálózati ellenőrzésből való 40 %-os részaránya. A Kereskedelmi Felügyelőség évek során 7 főre lecsökkent hálózati felügyeloségi létszama elvész a főváros mintegy 16 ezer kereskedelmi, vendéglátó egységében. A létszámgond különösen kiéleződött a kereskedelmi üzlethálózat üzemeltetésében bekövetkezett nagyarányú változással /szerződéses és jövedelemérdekeltségü üzletek/, valamint a magánkereskedők és magánvendéglátók számának dinamikus emelkedésével. Ezeknek az üzleteknek fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzését szinte kizárólagosan a felügyelőség végzi az SzBt társadalmi ellenőrei segítségével. Itt különösen szükség lenne a gyakoribb ellenőrzésekre, mivel tapasztalataink szerint ezekben az uj üzemelési formákban az átlagosnál kedvezőtlenebb a fogyasztói érdekvédelem helyzete. L J 12
