1985. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
117
A legrosszabb viszonyokat a TSZ melléküzemágak területén tapasztaltuk, ezt bizonyítja, hogy mig 1983-ban az ipari ágazatban egy mezőgazdasági közös vállalat ellen indítványoztunk gazdasági birság eljárást, addig 1984-ben hat indítványunk közül négy - 9,5 millió Pt bírságalappal - TSZ-melléküzem- ágak jogszabálysértései miatt termelőszövetkezeteket érint. Az öt büntetőfeljelentésre is e részlegeknél bűncselekmény elkövetésére utaló alapos gyanú miatt került sor. A két évben együttesen 416 esetben 32 millió Pt összegben irtuk elő a vevők kártalanítását, ebből 12,6 millió Pt hárult a TSZ-melléküzemágakra. A szankcionált szervezeteknél a belső ellenőrzés teljes hiányát tapasztaltuk és véleményünk szerint igazolódott a hatáskörmódositést kiváltó azon feltevés is, hogy hatékony külső ellenőrzés csak az egységek működési területén lévő ellenőrző szervektől várható el. A súlyosabb jogszabálysértő eseteket cim szerint a Példatár tartalmazza. Az érvényesített árak tartalmi helyességéért, a szabályszerű áralkalmazásért elsődlegesen a vállalkozó a felelős, meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szabálytalanságok egy részét a megfelelő megrendelői magatartás is megakadályozhatta volna. A tulkereslet, a verseny hiánya nem minden esetben indokolja, hogy a megrendelők alacsony színvonalú műszaki ellenőrzés, nem megfelelő számlakollaudáciő miatt indokolatlan összegeket fizessenek ki, el nem végzett munkát honoráljanak. Éppen ezért a súlyosabb esetekben - pld. gödi Dunamenti TSZ-nél feltárt 5 millió Pt-os árdrágítás - társadalmi^tulajdon hanyag kezelésének alapos gyanúba miatt a beruházó felelős dolgozói ellen büntető feljelentést tettünk. A beruházó magatartására pozitív példaként említhetjük az V.ker. IKV-t, mely 1982-83-ban kiemelt feladatként kezelte az idegen kivitelezők által benyújtott számlák felülvizsgálatát, ennek eredményeként az említett két évben közel 80 millió forinttal csökkentették a számlák értékét. f A szolgáltatások területén nagy figyelmet fordítottunk a fogyasztói érdekvédelmi munka erősítésére. A centralizált revizori létszám lehetővé tette, hogy a szolgáltatói fiókhálózatban végzett vizsgálatok számát az 1982.évi 180-ról 1983- ban 680-ra, 1984-ben 900-ra növeljük. Általánosan alkalmazott módszer az üzletekben található bizonylatok, számlák utólagos ellenőrzése. A hatékonyság javítása érdekében 1983-tól egyes területeken /pl. fodrászat/ kísérletképpen - a kereskedelemben jól bevált próbavásárlás mintájára - bevezettük az un.próbaigénybevételes ellenőrzést. Ehhez sok segítséget kaptunk a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa illetékes vezetőitől és társadalmi ellenőre1 itől. y/T tz _ I y s __________________________________...________________ .___________ I r 5
