1985. május 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

517

rr ' i »- 9 ­ra Az 1985.óvi költségvetésben a vállalati és a BKV támogatások nélküli működési költségvetés 38 %-a, a fejlesztési alap 11 %-a áll a kerületek rendelkezésére. Az országos, uj szabályozási rend forrásszabályozása azzal számol, hogy a helyi és területi tanácsok között kialakuló feladatelhatárolás következtében a helyi tanácsokhoz kerül az előirányzatok 80-85 %-a• A fővárosban nem lehet azt a célt kitűzni, hogy az országos helyzethez, hasonlóan a központban csak a feladatok 15-20 %-a maradjon. . A kerületi tanácsok önállóságának növelése és az uj szabályo- v zási rend kibontakozásának érdekében megvizsgáltuk, hogy- a feladatok ellátásnak sérelme nélkül- mely feladatok láthatók el célszerűen a kerületeknél, amelyekhez a szük­séges feltételek is megtoremthetőek. Ezeket a 2.sz. melléklet , ' a fővárosnál maradóakat a 3. és 4.sz. mellékid. tartalmazza. Az országostól eltérő működési és fejlesztési feladat­megosztás miatt a Vezetői Értekezlet 1984. szeptemberi állásfoglalása alapján javaslatot tettünk a kormányzati szerveknek arra, hogy a főváros speciális helyzetét figye­lembe véve a Fővárosi Tanács kapjon felhatalmazást a helyi bevételek és a "fejkvóta" kerületek ós a főváros közötti ^ megosztására. Javaslatunk elfogadásra került. A Fővárosi Tanács tehát saját hatáskörében a VII.ötéves tervező munka során dönthet a kerületi tanácsokat illető bevételek köréről és a megosztás mértékéről. \ Az eddig elvégzett számítások azt mutatják, hogy a minisz­tertanácsi határozat alapelveinek betartása mellett a kerületi tanácsoknál a feladatok és a források pénzügyi egyensúlyát a következő feltételekkel lehet megteremteni: I ^ I I ra j I f/? fi ff I i ___ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom