1985. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
370
I 24 I f III. A RENDEZÉS ÁGAZATI FELADATAT r I. A NÉPESSÉG TERÜLETI STRUKTÚRÁJA zis, amely a város fejlesztésének szintetizált eredményeként előálló uj területi struktúrát mutatja be. A budapesti agglomeráció hosszutávu fejlesztési koncepciója a népesség számának várható alakulását mégha- Az emli'fce'tt visszacsatolások eredményeképp létrejött tározza. Ezek szerint Budapesten a hosszutávu időszak- prognózis szerint a következő változásokat lehet reában 9o-15o ezer fő csökkenéssel kell számolni. A ren- lisan számításba venni: dezési terv szempontjából a jelzett csökkenés alsó ha- A központi fekvésű kerületekben a népességszám 16,3 %tárát szükséges alapul venni, és a városi létesitmé- kai fog csökkenni. Ez sokkal alacsonyabb arány, mint nyék bővitésénél az ennek megfelelő igényszintre in- az elmúlt 15 évben. Előfeltétele a népességcsökkenós dokolt a számításokat elvegezni. Amennyiben a lakos- mérséklődésének, hogy az ottlóvő városrészek rehabiságszám nagyobb mértékben csökkenne, úgy - ellátási litációs korszerüsitése a mai elgondolásoknak megfeszempontból - gyorsabb javulás, vagy kedvezőbb szin- lolően bekövetkezzék. Számos külföldi nagyváros gyavonal következik be. korlati tapasztalatai mutatják, hogy a központi fekA lakóterületek és a közmüvek tervezéséhez szükséges vésü városrészek "elnéptelenedése" milyen szélsőséges volt - kiinduló adatként - a népességszárn várható to- 03 káros helyzetet eredményezhet. Ez is indokolja, rületi megoszlására hipotézis-jellegü számításokat hoey Napesten a központi fekvésű kerületek népességvégezni. Ezek a következőn alapultak: száma csökkenésének megállítását, illetve a lakófunkció erősítését az egyik legfontosabb városópité- a hosszutávu fejlesztési koncepcióban rögzített . , , ,, . , . . 3 n , . . , , , si célnak kell tekinteni. Az elvégzett elemzesek arnépességprognézis összevont adatai, . „ , , , , ........................ ra utalnak, hogy a nepessegszam csokkenesenek meg- a népesség terület struktúrája változásáiick korábbi szüntetése reálisan csak az ezredfordulót követően, folyamata, amely számos objektív ós szubjektív té- tehát a nagytávú időszakban lehetséges. nyező eredőjeként jött létre, A budai kerületek lakosságszáma várhatóan 5,1 %-kal- a hosszutávu időszakban várható koncentrált lakás- , _ . . . , , csökken. Ez a tendencia azzal indokolható, hogy a buópitósnek azok a területei, amelyekre vonatkozóan , . , , , , ... x , ^ ^dai oldalon a hegyvidéki lakóterületek beepitese mar már testületi szintű állásfoglalások történtek, .. ,, , , , . , , nem növelhető számottevőén,es a nagyobb léptékű szer- a vizsgálatoknak a lakássüriiségre vonatkozó adatai, vezett többszintes lakásépités területi lehetőségei amelyekből következtetni lehet a lakásópités terüle- kimerültek. Az egész térségre jellemző népességcsölc— ti lehetőségeire. kenésen belül növekszik a XXII. kerület, viszont az átlagosnál jobban csökken a XI. és XII. kerület la- A lakóterületek és közmüvek tervezési folyamatában , , kossagszáma. rajzolódott ki, hogy a hipotézis jellegű népességstruktura adatokat miként kell pontosítani, illetve A pesti oldal "átmeneti" fekvésű kerületeiben a lanéhány esetten változtatni. így alakult ki a népesség- kosságszám számottevően csökken /8,3 %-kal, ennél naszám várható területi megoszlására vonatkozó prognó- ®r°bb a csökkenés a x- XIII‘ kerületben, viszont a 0 j X\o j ^ | — — | 5 I — • | —*• —- -- - — - T- ■ - to ” ' ' " ' “ ^
