1985. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
" T~-------------------------------------1----------------- 1 I \ 11 KÖZLEKEDÉS a óvárosba. /Az eddig agglomerációhoz tartozónak s tekintett 44 településben csak az ingázóknak 53 %-a A budapesti agglomeráció az ország legnagyobb közle- , ... , „ . J . lakik./ Kedvezőtlen, hogy a legnagyobb ingavandorfor- kedési csomópont-rendszere. Annak ellenére, hogy a , ...... galom eppen a távolsági es nemzetközi forgalommal főváros fekvése az államterületen belül észak-déli x x x x * x ,, x* , , , leginkább terhelt ut-es vasútvonalak menten alakult irányban erősen excentrikus, Budapesten fut össze a KI • két autópálya, hét első-, három másodrendű főút és tiz elsőrendű ut; a vasúti hálózat nyolc törzsvonala, Uthálóza_t,_ J:özuti_közlekedés_ három fő- és mellékvonala. Az looo lakosra jutó személygépkocsik száma BudapesA Duna-hidak eloszlása a fővároson belül és a távo- ten az 197° óvi 4°-r51 l6o“ra növekedett, évi átlagos labbi környéken egyaránt aránytalan. Budapest hat futásteljesítményük 13.5oo km-rul 11.500 km-re csökközuti Duna-hidja a 27 km hosszú fővárosi Duna-szakasz kent* A ^dapesti közúti hálózat leginkább terhelt mindössze 7 km-es középső szakaszán épült, déli irány- szakaszai a Dunahidak. A legforgalmasabb hidakon naban 14 km hosszú beépített partszakaszok között hiány- ponta kb. 75 ezer, a csúcsórában mintegy 6 ezer egyzik az állandó összeköttetés. A Budapest fölötti 56 sógjármű halad át. km hosszú, mindkét oldalon belföldi Duna-szakaszón A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kialakultak, sincs hid, dél felé a legközelebbi /korszerütlon, de az ezek tehermentesítésére hivatott körutak hálókeskeny, a vasúttal közös/ Duna-hid 85 km távolságban, zata a Nagykörúton kivül a balparti városrészben is nagyjából az ország közepén, Dunaföldváron található. csonka. Az úthálózat vízszintes vonalvezetése a korNem véletlen, hogy a fővárosba belépő összes tranzit- szerű jármüközlekedós szempontjából is igen jónak forgalom ilymódon kényszerűen belső városi hidjainkat mondható, magassági vonalvezetés szempontjából azonterheli. bán igen változatos. Kevésbé kedvezőek a főúthálózat E közlekedésföldrajzi helyzetből ered az agglomerá- szélességi, keresztmetszeti viszonyai; sok helyütt a ció sugárirányú vonalakat illetően kedvező ut- és va- főútvonalak szélessége egy korszerű gyűjtő, vagy kisuthálózat-sürüsége, de ugyanakkor ebből a oentrali- szolgáló utca méretének, keresztmetszeti elrendezósézált hálózatból számos nehézség is származik. Magyar- nek 36171 felel meS- A 3799 km hosszú fővárosi úthálózat ország legnagyobb terhelésű főútvonalait a főváros 76 z5-Q épített, de a burkolatok közel fele korszekörnyókón túlnyomórészt igen rossz vonalvezetésű, ked- rütlen, vagy elöregedett. Az útburkolatok átlagos vezőtlen átkelési szakaszok sorozatából álló alsóren- szélessége 7,1 m. A burkolatlan utak hossza 912 km. dü úthálózat köti össze /ezek biztosítják a környéki A kúthálózatot alkotó utak hossza 518 km, átlagos települések egymás közötti kapcsolatait is/; a vasúti szélessége 13,3 m. A közúti főhálózat útburkolatainak hálózatnak - az egyetlen, kedvezőtlen hossz-szelvónyü kb‘ 80 megfelelő állapotú és teherbírású. A főutVác-aszódi kapcsolatot kivéve - egyáltalán nincsenek hálózaton 165 közúti csomópont van; ebből 27 különharántirányu elkerülő szakaszai Budapest környékén. szintű. A főváros területén 31 helyen szintbeni vaA főváros egyébként az ország legnagyobb kiterjedésű suti keresztezések akadályozzák a közúti főhálózat ós és utasforgalmu ingavándorforgalmi gócpontja is; a az ^felszíni tömegközlekedés forgalmát, napi 2o5 ezer ingázó 86 %-a 149 településből érkezik A közelmúlt másfél évtized során felújították az ősz■ | J/f
