1985. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
ii r " 1 I í 9 Ir KÖZPONTRENDSZER - INTÉZMÉNYTERŰLETEK Az agglomerációs övezet települései többségének legA budapesti agglomeráció központrendszere részben a főbb jellemzője, hogy nincsenek jelentős, önálló ipatörténeti fejlődés, részben pedig az elmúlt két év- bázi3dzemeik> amelyek gazdasági erejüknél fogva a tized városépítése eredményeként jött létre, illetve településfejlesztést megfelelően támogatni tudnák, van kialakulóban. Azok a települések, ahonnan a lakosság nagyrésze ingázik, általában nem centrum-jellegűek. Ezeknél rit- Budapest külső kerületei hagyományosan ipari, vagy , , . ,... . - ^ ^ , ^ kan talalhato meg egy fejlettebb, az ellátási funklakóterületek. Ezekben a városközpont /főközpont/ , , , . , ciok es intézmények többségét viszonylag kis terüleigen erős vonzó hatása miatt nem indult meg központ- , . ten koncentráló települesmag. Az ingazó jellegű tele- kópződós, egyes esetekben viszont az elővárosi fejlő- , . I ^ pülesek tényleges forgalmi központjai ugyanis a tömegí, dés központi funkciókat tömörítő kisebb egységeket , , , közlekedési eszközök nagyobb állomásai, vagy vegallo1 hozott létre. masai. A kereskedelemnek es a szolgáltatóiparnak a „ Az 196o-7o-es évek decentralizálás! törekvései nyomán "forgalomra való rátelepülese" ezeket a pontokat esea városközpont /főközpont/ tehermentesítése céljából ^ ^ , . , . . + tenkent kereskedelmi, ellátási alközpontokká fejlesza főváros külső területein, részben elővárosi-központ x xx , x , x, , tette, hierarchikusan ezek fölé epulo fokozpont nél- í ti- hagyományokon /Újpest, Kispest, Pesterzsébet, Cse- , kul. Ezért az egy központi mag helyett gyakran több pel/, részben uj lakótelep-ópitkezésekhuz, rekonstruk- .... . , kisebb alközpont /gócpont/ alakult ki ezekben. ciókhoz kapcsolódóan /Dél-Buda, Óbuda, Őrs vezér tér, Kőbánya/ megkezdődött a "városrészközpontok" kialaki- Az aSfíl°mer3Ciá települési rendszere a valóságban nem tása. Az 197o-es ÁRT 6, majd 198o-as felülvizsgálata hierarchikus. Bár az agglomerációs települések között 9 városrészközpontot jelölt ki, amelyek egyre inkább kétségtelenül kialakult az ellátásban bizonyos fokú betöltik funkcióikat. A városrészközpontok létesité- munkamegosztás, de a különböző hierarchiák térben nem sének és fejlődésének alapját a koncentrált lakás- ós fedik egymást, hanem "kereszteződnek", az ennek közlekedési kiszolgálásához szükséges metró- Az agglomerációs övezet településcsoportjai megközeliépitós teremtette meg. A metróvonalak vég- ós egyes tőén középfokú körzeteknek felelnek meg, bár a közponforgalmas állomásaira /Őrs vezér tér, Moszkva tér, ti települések még nem mindenütt alakultak ki. Az Kispest/ szervezték rá az 197o-es évtizedben a tömeg- 197o. évi ÁRT 9, az 198o-as felülvizsgálat 6 telepüközlekedóst, amely igy közlekedési csomópontokat, át- léscsoport-központot jelölt ki; az eltelt másfél óvszállóhelyeket eredményezett. A kedvező forgalmi tized fejlődése a főváros területén kivül 5 településadottsagokat először a kereskedelem /a fő központkep- ben /Szentendrén, Dunakeszin, Szigetszentmiklóson, ző funkció/ ismerte fel, s megkezdődött a bevásárló- Érden és Budaörsön/, valamint a speciális fekvésű központok /Flórián, Skála-Budape3t, Sugár/ telepítése, Budapest XVII. Rákoskeresztúron hozott létre, illetve amelyek megvetették a "városrészközpontok" magjait. bővített olyan központi funkciókat, amelyek település— í I I Népességszámuk alapján a kerületek megközelítően s csoportközpontokká alakításukat indokolják. A lezajközépfoku ellátás egységei, azonban a városfejlődés loU feJlődós ellenére, még központhiányos térségek sajátosságai miatt csak egyes kerületekben alakult ki ds találhatók QZ agglomerációs övezetben. központi mag. Az egyes budapesti városrészközpontok fejlődése külön1 II I III
