1985. február 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
114
r' . 1 ) 1984. II. negyedévében az állami iparban 5.948 Ft, a pedagógusok bérrendezés utáni 5.48G Ft átlagbérével szemben; alacsonyabb, mint az 1984. évi statisztikában a havi 1 főre jutó kereset /5.510 Ft/. A fővárosban a bérrendezés mértéke az országos 10 %-kal szemben 9,4 %. Intézményi szinten a szóródás 8-10 % közötti; azokban a kerületekben és intézményekben, ahol csupán idősebb pedagógusok dolgoznak 7 % körüli. A legtöbb munkát vállaló "derékhad", a 45-50 évesek körében kedvezőtlen hangulat alakult ki ott, ahol a bérrendezés mértéke nem éri el az átlagos szintet. /Béradatok alakulása, L: 2.sz. melléklet./- Nagy gondot jelent a helyettesítések magas száma. Az általános iskolákban a tartósan távollevők aránya 7-8 %. A testületekben viszonylag magas a 30 éven aluli pedagógus. Közülük kerülnek ki azok a fiatal anyák, akik gyermekeik születése miatt esetenként 3-5 évre is kiesnek a munkából, valamint a továbbtanuló, képesítést még nem szerzett fiatalok, akik helyettesítésének megoldása elsősorban a 30-50 év közötti réteget sújtja. Mivel reális számítások szerint a tantestületek felét nem tudják arányosan terhelni a vezetők, egyes pedagógusok évekig is a kötelező óraszámukon felüli túlmunka vállalására kényszerülnek. Csak a rászoruló fiatalok és a nyugdíj előtt állók tartanak igényt ilyen nagymértékben a túlmunkára. A túlóra díjazása nincs arányban a személyi alapbérekkel, a többletmunka vállalása nem ösztönző számukra.- Továbbra is súlyos gondja a fővárosi pedagógusoknak a lakáshelyzet. Az 1983. évi felmérésünk alapján mintegy 15 százalékuknak van lakásproblémája, 1079 pedagógus nem rendelkezik lakással. A kérelf mezők 78 %-a fiatal.- Az erőfeszítések ellenére sem kielégítőek a munkakörülmények: zsúfoltak az iskolák, sok helyütt kétműszakos oktatás folyik, de nincs műszakpótlék. A szaktantermekben is osztályokat kell elhelyezni. Zsúfoltak a tanári szobák, minimálisak a higiéniás feltételek. A régi épületek állaga rossz. Legtöbb esetben a felújításokhoz szükséges összegekkel a kerületi tanácsok nem rendelkeznek.- Az oktatásügyi dolgozók együttes sérelme az intézményi szociális és kultúrális alap hiánya. A nevelési-oktatási intézmények i-----------------1---------i
