1985. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
7o-loo év alatt a város fejlődéséből következően, és a mindennapi élet 1 igényeihez igazodva e térségek alapvető lakófunkciója kisebb-nagyobb mértékben átalakult. A városközponti, teimielési, kereskedelmi és szolgáltatási funkció - az egyes városrészekben, eltérő mértékben ós módon - az épületállományba ékelődött, a lakófunkciót túlzott mértékben korlátozta, vagy visz- * szaszoritotta. A technikai fejlődés következtében a környezeti terhelés /főként a gépjárműforgalom állandó növokodése miatt/ ogyre inkább fokozódott, az épületállomány' leromlott, ós mindezek együtt a lakóérték csökkenő- sét eredményezték. A legutóbbi 2-3 évtizedben a lakótelepek gyors kiépülése, az ott létesült magas technikai színvonalú lakások tömeges megjolenése, a jelentős lakó- értékű városrészek /főként a budai hegyvidéki övezotek/ gyors beépülése a központi városrészek lakóértékónak relatív csökkenését is eredményezte, és ez a lakosság egyre fokozódó mértékű elvándorlását okozta. A pesti oldalon lévő központi fekvésű városx-észok /V.-IX.kerület/ lakossógszáma /19őo-ban 439.000 fő volt/ 1933-ig 143.ooo fővel csökkent. A csökkenés aránya 1960- 1983 között 4,6-szorooára nőtt, ez a központi városrészek fokozódó leértékelődését és ezzel párhuzamosan a budapesti lakásviszonyok folyamatos javulását jelzi. A budapesti településszooiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy ez az egyetlen térsége Budapestnek, ahonnan tömeges mértékű elvándorlás várható, ós ugyanakkor a város más térségoiből nem lehet számítani jelentősebb mértékű ideköltözésre. E városrészek átfogó léptékű korszerüsitése tehát - az itt élő lakosság igényeinek kielégitésén túlmenően - összvárosi érdek, az egész város arányos fejlődésének fontos előfeltétele. A központi fekvésű városrészek rehabilitációjának alapvető célja, hogy a térség történelmileg kialakult karakterét, városépítészeti értékeit megőrizzük, de ugyanakkor a funkcionális teljesítőképesség növekedjék. A történelmileg kialakult városszerkezetet, a városkép értékes elemeit megtartva kell az épületeket felújítani, a tömbbelsőket rendezni és az uj épületeket létre- 1 hozni. A rehabilitáció lényegéhez tartozik az is, hogy az adott térségekben 1 "rendezett állapot" alakuljon ki, igy ennek során a lakosságot szolgáló kereskedelmi és szolgáltató lótositraónyek, a térségben elhelyezkedő intézmények és ogyéb nem lakóépületek korszorüsitését, a zöldterületek bővítését, n térségben lévő ós zavaré hatású ipari, kereskedelmi, stb. funkciók áttelepítését, a központi városrészek közműhálózatának, úthálózatának felújítását és szükség szerinti korszorüsitését párhuzamosan végrehajtsák. ' mi: M ÉjjL j ^ - 2 . ' ------------------------------------------------------ 1
