1985. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

r i

) - 5 %

»

tését az l.sz. térkép tartalmazza. A népesség éa lakásállomány adatait az 1, és 2. sz. mellékletben dolgoztuk fel.

Az l.sz. kategóriába tartozó területeken a városszerkezet, az épületek műszaki állapota, a lakásállomány összetétele és a lakókörnyezet is megfelelő. Ezeknél rehabilitáció nem szükséges, az épületfelujitási feladatok az eddig szokásos módon elvégezhetők. így az itt található épülettömbök ós lakások levonhatók a rehabilitációs feladatból,

A rehabilitációs feladatok nagyságrendje ezáltal 606 épülettömbre csökkent, melyekben 148 ezer lakás van. A teljes rehabilitációs feladat a tömbök beépítéséből, az épületállomány jellegéből, a beavatkozás módjából ós mértékéből adódóan két fő csoportba osztható:

1./ Eelu.iitásoa rehabilitáció

A VI. ós VII. kerület Uagykörutat határoló és azon kivüli körzeteinek egy részében a lakóhelyi környezet lényegében rendezett, épületek bontása általában nem szükséges és uj építésre is csak kivételes esetben van lehetőség. így • ezekben a körzetekben a lakó- és középületek teljes felújítását, a lakások korszerűsítését kell végrehajtani tömbönként koncentráltan. A közműhálózat rekonstrukciója a konkrét műszaki indokoltságtól függően történik.

/A 2,sz. kategóriába sorolt körzetek./

Lényegében ugyanilyen tipusu feladatok elvégzése indokolt az 5.SZ. kategóriába sorolt körzetekben. Az eltérés csak az, hogy itt /Belváros középső és északi része/ értékesebb épületállomány, számos műemlék található, ami igényesebb munkálatokat tesz szükségessé és ez a fajlagos költségeket növeli.

2./ Komplex rehabilitáció

E fő csoportba tartoznak azok a körzetek, melyeknél a lakóhelyi környezetre is kiterjedő komplex rehabilitációs feladatok elvégzése szükséges, melynek lényege a következő;

H 20 |

— —