1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

r i ) 4 i tékben növekedtek a hozamok. A fejlődést a viszonylag kedvező infrastrukturális és közgazdasági föltételek (a piac közelsége) segítették. A mezőgazdasági üzemek alapte­vékenységét a városok ellátására irányuló termelési szerkezet jellemzi, nagy a zöld­ség-, a gyümölcs-, a tej-, a tojás-, a kisállat-, a baromfi- és a virágtermelés aránya. Az, hogy a termelőszövetkezetek ipari tevékenysége egyre jövedelmezőbb lett, az alaptevékenység fejlesztését is segítette. Minthogy az ország közlekedési hálózatának főváros-középpontúan sugaras a szerke­zete, fokozódott Budapest közlekedési megterhelése, a közúthálózat túlterhelné vált, a Duna-hídak átbocsátóképessége — különösen a csúcsórákban - elégtelen, s a belső városrészekben állandósultak a parkolási gondok. Nagymértékben fejlődött a fővárosi tömegközlekedés és számottevően kibővült, s már meghatározó szerepűnek mondható a metro-hálózat. A közúti hálózat — elsősor­ban a közlekedési csomópontok kiépítése és a hídfelújítások révén — korszerűbbé vált. Az övezetben az országos főúthálózat teherbíró képességének bővítése és az alsóbb­rendű utak hálózatának korszerűsítése csak részben tudta nyomon követni az egyre nagyobb forgalmat. A tanácsi úthálózat kiépítettsége továbbra is messze elmarad az országos átlagtól. A főváros cs az övezet közötti közlekedési kapcsolatok azáltal, hogy javullak az elő­városi közlekedés föltételei (sűrítettek a járatokat, gyorsjáratokat indítottak, korsze­rűsítették a vonalakat, a járműállományt stb.), nagymértékben fejlődtek. A BKV által üzemeltetett tömegközlekedés (HÉV, autóbusz) az övezeti településeknek több mint a felét kapcsolja be a főváros forgalmába. A többi település lakói a helyközi VOLÁN és vasúti járatokat - feszültségeket okozó magasabb tarifák mellett - vehetik igénybe. Az övezeti települések egymás közötti közlekedési kapcsolatai csak mérsékelten javul­tak. A vasúti közlekedésben elsősorban az elmaradt állomáskorszerűsítések, az autó- I buszközlekedésben pedig a kiszolgáló létesítmények hiánya okoz gondot. A fővárosban a fejlesztések ellenére tovább növekedett a telefonra várók száma (jelen­leg több mint 200 ezer). A telefonnal való ellátottság Budapesten nemzetközi össze­hasonlításban, az övezetben pedig az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Ez meg­nehezíti az irányítást, a főváros és az övezeti települések együttműködését, de kedve­zőtlen a lakosság szempontjából is. A postaszolgálati ellátottság az övezetben az orszá- , gos átlagnál jobb, a fővárosi peremkerületekben azonban nem kielégítő. 3. Az agglomerációban a lakossági infrastruktúra hálózata és cllátóképcsscgc lendülete­sen fejlődött. Az alapfokú ellátásban mégis vannak mennyiségi hiányok, továbbra is nagyon nagy a színvonalbeli különbség a főváros bizonyos kerületei, továbbá a főváros és az övezet ellátásában. Fővárosunk lakáshelyzetet az jellemzi, hogy az állomány 1971 és 1983 között 637 ezerről 781 ezerre nőtt. A 212 ezer új lakás felépítése a mennyiségi hiányt nagymér­tékben mérsékelte. Kedvezően megváltozott az állomány minősége és összetétele, javult a két- és a többszobás, valamint a komfortos lakások aránya. Ennek ellenére az egyszobás lakások aránya még mindig nagyobb az országosnál, és a lakásállomány .-----------------------------------------------------------------------------------------------------6_______________________________________i

Next

/
Oldalképek
Tartalom