1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

r i

) 4

i

tékben növekedtek a hozamok. A fejlődést a viszonylag kedvező infrastrukturális és közgazdasági föltételek (a piac közelsége) segítették. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységét a városok ellátására irányuló termelési szerkezet jellemzi, nagy a zöldség-, a gyümölcs-, a tej-, a tojás-, a kisállat-, a baromfi- és a virágtermelés aránya.

Az, hogy a termelőszövetkezetek ipari tevékenysége egyre jövedelmezőbb lett, az alaptevékenység fejlesztését is segítette.

Minthogy az ország közlekedési hálózatának főváros-középpontúan sugaras a szerkezete, fokozódott Budapest közlekedési megterhelése, a közúthálózat túlterhelné vált, a Duna-hídak átbocsátóképessége — különösen a csúcsórákban - elégtelen, s a belső városrészekben állandósultak a parkolási gondok.

Nagymértékben fejlődött a fővárosi tömegközlekedés és számottevően kibővült, s már meghatározó szerepűnek mondható a metro-hálózat. A közúti hálózat — elsősorban a közlekedési csomópontok kiépítése és a hídfelújítások révén — korszerűbbé vált.

Az övezetben az országos főúthálózat teherbíró képességének bővítése és az alsóbbrendű utak hálózatának korszerűsítése csak részben tudta nyomon követni az egyre nagyobb forgalmat. A tanácsi úthálózat kiépítettsége továbbra is messze elmarad az országos átlagtól.

A főváros cs az övezet közötti közlekedési kapcsolatok azáltal, hogy javullak az elővárosi közlekedés föltételei (sűrítettek a járatokat, gyorsjáratokat indítottak, korszerűsítették a vonalakat, a járműállományt stb.), nagymértékben fejlődtek. A BKV által üzemeltetett tömegközlekedés (HÉV, autóbusz) az övezeti településeknek több mint a felét kapcsolja be a főváros forgalmába. A többi település lakói a helyközi VOLÁN és vasúti járatokat - feszültségeket okozó magasabb tarifák mellett - vehetik igénybe.

Az övezeti települések egymás közötti közlekedési kapcsolatai csak mérsékelten javultak. A vasúti közlekedésben elsősorban az elmaradt állomáskorszerűsítések, az autó- I buszközlekedésben pedig a kiszolgáló létesítmények hiánya okoz gondot.

A fővárosban a fejlesztések ellenére tovább növekedett a telefonra várók száma (jelenleg több mint 200 ezer). A telefonnal való ellátottság Budapesten nemzetközi összehasonlításban, az övezetben pedig az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Ez megnehezíti az irányítást, a főváros és az övezeti települések együttműködését, de kedvezőtlen a lakosság szempontjából is. A postaszolgálati ellátottság az övezetben az orszá- , gos átlagnál jobb, a fővárosi peremkerületekben azonban nem kielégítő.

3. Az agglomerációban a lakossági infrastruktúra hálózata és cllátóképcsscgc lendületesen fejlődött. Az alapfokú ellátásban mégis vannak mennyiségi hiányok, továbbra is nagyon nagy a színvonalbeli különbség a főváros bizonyos kerületei, továbbá a főváros és az övezet ellátásában.

Fővárosunk lakáshelyzetet az jellemzi, hogy az állomány 1971 és 1983 között 637 ezerről 781 ezerre nőtt. A 212 ezer új lakás felépítése a mennyiségi hiányt nagymértékben mérsékelte. Kedvezően megváltozott az állomány minősége és összetétele, javult a két- és a többszobás, valamint a komfortos lakások aránya. Ennek ellenére az egyszobás lakások aránya még mindig nagyobb az országosnál, és a lakásállomány

.-----------------------------------------------------------------------------------------------------6_______________________________________i