1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
167
A kitelepítéseket központi eszközökből is ösztönözni kell, összekapcsolva a vidéki térségek területi fejlesztésével. A kitelepítést elsősorban a könnyű- és a gépiparnak nninka- erőigényes és kvalifikált szakmunkát kevésbé kívánó, munkaerőhiánnyal küszködő, valamint a vegyiparnak környezetszennyező és városrendezési szempontból megszüntetendő üzemei körében kell szorgalmazni. A főváros iparában a gépipar fejlesztése továbbra is elsőrendű feladat maradjon. Az elektronikai iparnak a központi fejlesztési programban előirányzott fejlesztései közül a többség a budapesti telepeken valósuljon meg. Az alkatrész-és részegységgyártáson kívül a fővárosnak kiemelkedő szerepe legyen a hírközlési berendezések és rendszerek, a stúdió- és számítástechnikai, adatátviteli és gyógyászati berendezések, a védelmi és irányítástechnikai rendszerek műszaki fejlesztésében és gyártásában. A könnyűipar differenciáltan, a textil-, textilruházati és a cipőipar elsősorban a vidéki kapacitások fejlesztésével és a fővárosi üzemek erőteljes szelekciót is megvalósító rekonstrukciójával fejlődjön. A fonó-, szövésclŐkészílö, szövő- és konfekcionáló tevékenység egy része megszüntetendő, illetve kitelepítendő. A gyógyszeriparban a munkaigényesebb kikészítő-és csomagolási kapacitásokat, valamint a gumiipart vidéken célszerű fejleszteni. A főváros elavult élelmiszeripari üzemei közül elsősorban azokat érdemes felújítani, amelyek a lakosság napi ellátását szolgálják (a tej-, az édes-, a sütő-és a söripart). Az eddigi szinten tartva kell fejleszteni a bor-, a baromfifeldolgozó- és konzervipart. A távolsági lisztbeszállítás arányának csökkentése végett az agglomerációban a meglévő malmok egy része korszerűsítendő, s meg kell vizsgálni egy új malom felépítésének indokait és lehetőségeit. A húsipari felújítás - a biztonságos ellátást megtartva — elsősorban a sertésfeldolgozó üzemek felújítására irányuljon. Avégett, hogy a feldolgozás gazdaságosabb legyen, s a szállítási költségek csökkenjenek, erősíteni kell a termőhelyi feldolgozást, s ezzel kapcsolatosan csökkenthető — kitelepítésekkel — a fővárosi feldolgozóipari üzemek (a növényolajipar bizonyos tevékenységei, a szesz-és az élesztőgyártás stb.) száma. ' Az iparban foglalkoztatottak száma a/, időszak folyamán összességében tovább csökken, s a fővárosban az ezredfordulóra mintegy 300 ezer lesz. Legyen nagyobb szerepük a fővárosi vállalatoknak és intézeteknek a műszaki és tudományos fejlődésben, az eredményeknek a termelésbe állításában, a kutatás és a termelés kapcsolatának erősítésében, bővüljön a felsőoktatási intézmények és a vállalatok kapcso- f lakainak köre. Az irányítást korszerűsítve növelni kell a fővárosi vállalatok vidéki egységeinek önállóságát, s hogy kihasználhassák belső tartalékaikat és a helyi adottságokat, meg kell erősíteni belső irányítási és érdekeltségi rendszerüket. Az övezet, iparát a fővárosi ipar kooperációs igényeinek megfelelő ipari szerkezet irányában úgy kell fejleszteni, hogy — főképp a meglévő bázisokon - növekedjen a kisebb és a közepes méretű gazdálkodó szervezeteknek a száma, erősödjön a háttéripari tevékenység. Azért, hogy az övezet ipara rugalmasabbá, a piacra érzékenyebbé váljon, fejlődnie kell a tanácsi és a szövetkezeti iparnak, erősnek kell maradnia a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységének, s fokozni kell az ipari szolgáltatások teljesítményét. (tt i 18 ff !---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- I
