1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

159

I---------------------------------------------I A budapesti agglomeráció jövőbeli fejlődésének társadalmi és gazdasági föltételei

V A térség fejlődésének főbb társadalmi és gazdasági föltételei részben az egész népgazdaI ságra kidolgozott előrejelzések, részben az agglomeráció sajátos folyamatai alapján fog■ lalhatók össze. A sajátos föltételek az alábbiak:

I - Az agglomeráció népesedési folyamataiban a régebbiektől és az országostól eltérő

■ irányzatokra kell számítani. Az előrejelzések szerint Budapest népessége az ezredforI dűlőig — a természetes fogyás következtében — 250 ezer emberrel (12 százalékkal)

I megfogyatkozik. E fogyást a várható 100-160 ezres bevándorlás csak részben pótolja, ezért a fővárosi népesség végül is 90-150 ezer emberrel (4-7 százalékkal) csökken.

Ez az arány nagyjából azonos az országos mértékkel. Az övezetben a természetes szaporodás erőteljesen csökken, de továbbra is pozitív előjelű marad. A várhatóan kissé mérséklődő bevándorlással együtt az övezet teljes népessége — a budapesti és az országos irányzatokkal ellentétben — továbbra is számottevően, mintegy 75 ezer emberrel (15 százalékkal) szaporodik.

A bevándorlási nyereség mértékétől függ tehát, hogy az agglomerációban milyen mértékben és arányban csökken majd a népesség.

Számottevően megváltozik majd a népesség életkorszerinti összetétele: a 0-14 éves korosztályhoz tartozóknak a száma Budapesten az országoshoz hasonló mértékben (16 százalékkal) csökken, az övezetben azonban — főként a tartós bevándorlás miatt - gyakorlatilag nem változik. Az időszakon belül a kilencvenes évek elején fordulat várható: addig a fiatal korosztályok lélckszáma erőteljesen csökken, az ezt követő élénkülés azonban már nem éri cl az előző időszak színvonalát.

A munkaképes korú népesség lélekszámú Budapesten — az országoshoz hasonló mér- I

tékben - egy kissé (2 százalékkal) csökken, ugyanakkor az övezetben nagymértékben I

(23 százalékkal) nő. A munkaképes korúak számának nagyobb mértékűi növekedése I

a kilencvenes évek elejére várható, tehát ebben az időszakban erősödik majd Budapest I

munkaerő-ellátásában az övezetből ingázóknak a szerepe. I

A nagyobb távolságról Budapestre ingázóknak a száma valószínűleg kismértékben I

csökken. Ezt az irányzatot a termelőerőknek az eddiginél deccntralizáltabb fejlődése I

és a községek népességmegtartó képességének javulása erősíti. A fővárosnak a napi in- I

gázásból eredő nyeresége nem csökken, hanem - várhatóan - a jelenlegi 180 ezres I

színvonalon marad, a távolsági ingázás mérséklődését pedig az övezetből bejárók szá- I

mának a kilencvenes évek elején bekövetkező mintegy 10-20 százalékos növekedése I

valószínűleg kiegyenlíti. I

A munkaképes koron felüli népesség Budapesten az országos irányzatoktól eltérően I

— főként a kilencvenes évektől kezdve - számottevően (10-11 százalékkal) csökken, fl

I fe I

L fl