1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
r 'N * ■ ■ imimtm -. fe 7 P » A szellemi erőknek és a szellemi életnek túlzott összpontosulása csak részben mérséklődött, de közben a főváros szellemi erőinek hasznosítása elmaradt a kívánalmaktól. A tudományos és a kutatási tevékenységek decentralizálására irányuló határozatok lassú végrehajtásába objektív és szubjektív okok egyaránt belejátszottak. A sportlétesítmények, elsősorban a versenysport céljait szolgáló fejlesztések (új uszoda, sportcsarnok) révén gyarapodtak, nem javultak azonban a tömegsportnak és romlottak az iskolai testnevelésnek a körülményei. A járó- és fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények hálózata számottevően bővült (pl. a fővárosi Jáhn Ferenc Kórházzal és a kerepestarcsai kórházzal). Befejeződött a Semmelweis Kórház felújításának harmadik üteme. A fővárosban (Gyáli úti Kórház, Tétényi úti kórház, Margit Kórház) és az övezetben (Törökbálint) új kórházi pavilonok épültek. A 10 ezer lakosra jutó szervezett kórházi ágyak száma a fővárosban 114, a megyében 81. A fejlesztések ellenére gondot okoz az egyre nagyobb lélekszámú időskorú lakosság kórházi és szociális ellátása, valamint a meglevő kórházaknak az állapota és műszerekkel való elégtelen ellátottsága. Az időskorúak ellátása nagymértekben igénybe veszi a kórházi ágyakat, mert a tanácsi szociális otthonok férőhelyeinek és az idült betegségben szenvedőket fogadó kórházi ágyaknak a gyarapodása nagymértékben elmaradt a szükségletektől. Az időskorú népesség szociális és egészségügyi ellátásában a feszültségeket nem sikerült kellően mérsékelni. A lakosság egészségügyi ellátásában szoros a kapcsolat a főváros és a Pest megyei tele- 1 piilések között. A fővárosi kórházak és klinikák ágyainak mintegy 14 százaléka (3 800) a Pest megyei lakosok gyógyítását szolgálja. A bölcsődei helyek száma a fővárosban 74 százalékkal, az övezetben mintegy 88 százalékkal gyarapodott 1971 és 1983 között. Ennek ellenére a népesedési csúcs idején az igények jókora részét — elsősorban az övezetben - nem lehetett kielégíteni, s a településeknek csaknem a felében jelenleg sincsen bölcsőde. t Az agglomerációban a szellemileg és testileg fogyatékos gyermekek száma és aránya növekedett. A gyermekvédelem fejlesztése sokban elmaradt a szükségletektől. Egyes nagy lakótelepeken az ifjúság nevelési és beilleszkedési problémái hatványozottan jelentkeznek. A kereskedelmi hálózat nagyáruházak, ABC-áruházak és bevásárló központok létesítésével lényegesen bővült és mérséklődtek a belső és a külső városrészek, továbbá a fővá- y ros és az övezeti települések ellátottságában mutatkozó különbségek. A fővárosnak továbbra is nagy szerepe van az övezet és az ország kereskedelmi ellátásában. Az övezet ellátottsága — főként a napicikk-kcreskedelcmben — továbbra is elmarad a szükségletek mögött. A feszültségek elsősorban a magánerőből való építkezések területein összpontosulnak (a boltok állagára, fölszereltségére, áruellátási gondjaira stb. gondolunk). A budapesti raktárhálózat szétaprózódottságából, korszerűtlenségéből eredő gondokat némileg enyhítette az övezetben fölépülő korszerű raktárbázis. Az elmúlt időszakban a fővárosi idegenforgalom tovább növekedett, mégpedig a fővárosi szállodai ágyak számának mintegy 50 százalékkal való gyarapodása révén. fi l I ---------- I
