1985. január 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

120

r

»

A magánkönyvtárak eddig sem vetekedhettek a közkönyvtáruk nagyobb választékával, a változott körülmények pedig inéginkább növelik, különösen a szociális szempontból hátrányos helyzetű rétegek és azok - művelődési hátránnyal induló - gyermekei,valamint a differenciáltabb igénnyel jelentkező fiatal szakmunkások és értelmiségiek, diákok számára a közkönyvtárak jelentőségét. A könyvtáraktól várja a lakosság - és használatunk számai ezt egyértelműen bizonyítják - a drágább kézikönyvek, az idegennyelvű állomány, a hangzóanyagok iránti fokozódó igény kielégítését. Ugyanakkor a könyvtárak nemhogy ezt, de elengendő új könyvet sem tudnak venni és kellő folyóiratválasztékot biztosít tani, hiszen az áremelkedések őket is sújtják. A központi könyvtárban beszerzett belföldi könyvek átlagára 1979 óta 79- ről 94 Ft-ra, a hálózatban vásároltaké, 32,70-ről 49 Ft.-ra emelkedett.

\z újságok és folyóiratok árát legutóbb 1984 decemberében emelték 25 %-kal.

A főváros területén 29 könyvtárunk a felnőtteket, 30 n gyermekeket, 47 pedig a gyermekeket és felnőtteket együtt szolgálja. A bevezetőben említett újak mellett a legtömegesebben igénybevett szolgáltatásunk a kölcsönzés és 29 könyvtárban, ahol van olvasóterem, a helybenolvasás.

Az olvasás helyzete a fővárosban

*

1983-ban a főváros lakosságának 9,1 %-a volt beiratkozott olvasója a könyvtárnak. A szakszervezeti könyvtárak olvasóival együtt ez az arány 19,6 %. A két hálózat együttes adatai alapján is Budapest ellátása és ennek következtében olvasási helyzete rosszabb, mint más magyar városoké /lásd 2. és 3. sz. táblá zatot/.

. l 4l0 I OT

!■ L I- 4 -