1984. november 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
ti III. A gimnáziumok nevelő-oktató munkája Minden iskolában nagy erőfeszítéseket tesznek a pedagógusok az uj követelmények teljesítéséért. A nevelőmunka egyes területén jelentős mértékű előre lépés történt. A tanárok mind tudatosabban használják fel a tananyagot a nevelési célok szolgálatában, bátran élnek a tanórán kívüli lehetőségekkel. Az iskolákban általában rend, fegyelem van. A fegyelem elfogadtatása fontos követelmény volt minden tantestület előtt. Ezt a célt szolgáltak az e témában tartott nevelési értekezletek. A gimnazisták világnézete életkoruknak megfelelően kiforratlan, de az alapvető vonások pozitívak. Természetszemléletük materialista, a jelenségek idealista magyarázatát a többség elveti. Történelemszemléletükről elmondható,hogy a tanulók döntő többsége elfogadja a történelmi materializmus alapelveit: az anyag- elviiséget és a történelemben megmutatkozó fejlődés, haladás tényét. A nehézséget nem az alap-elvek elfogadása, megértése jelent számukra, hanem ezek konkrét alkalmazása az egyes történelmi korokra. Mivel tapasztalataik, tanulmányaik konkrétumokhoz kap- £ csolódnak, filozófiai általánosítás esetén többen bizonytalanokká válnak. Ennek vannak tantervi, tankönyvi okai, de szerepet játszik az oktatómunka több hiányossága is. Iskoláinkban vegyes a kép a tanulók politizáló magatartása szempontjából; az iskolák nagyobb részében aktiv politizáló légkör alakult ki, kisebb részéti ben viszont közöny jelentkezik. A világnézeti, politikai kérdések megbeszélésekor - tapasztaljuk nem nyilvánítanak mindig véleményt az egyébként pozitiv attitűdökkel rendelkező fiatalok. Ennek okait abban is kereshetjük, hogy gyakran elszenvedik osztálytársaiktól a "stréber" jelzőt. Sok helyütt nem sikk kiállni a pozitiv politikai meggyőződés mellett. Mindezek ellenére azt is tapasztaljuk, hogy a fiatalokban sürgető igény van az elven élet által felvetett kérdések í 0 . M b 9 t “ L7 —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- I