1984. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
Ennek fő indokai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A hatáskörök decentralizálása és uj feladatok megjelenése következtében a fővárosi kerületi tanácsok feladatai az utóbbi évtizedben számottevően bővültek. A mennyiségileg növekvő, minőségileg bonyolultabbá váló feladatokkal a szükséges létszám és bér, tehát a személyi feltételek biztosítása nem tartott lépést. Ugyanakkor 1977-ben végrehajtottuk a központilag elrendelt 5 %-os létszámcsökkentést. A kerületi tanácsok engedélyezett létszáma 1976. január 1- én 3.317 fő, 1984. junius 30-án 3.220 fő. A személyi feltételek kedvezőtlen alakulása miatt több feladat ellátása nem megfelelő színvonalú vagy egyáltalán nem megoldott. Ezen az sem segitett, hogy kisebb feladatok eközben megszűntek, illetve egyszerűsödtek. Különösen nehézséget jelent és csorbát szenved a lakossági ügyintézés jobb minőségét, pontosságát és a gyors döntést elősegítő helyszini ellenőrző munka. Az igazgatási munkán belül nem kellően érvényesül a szolgáltató, szervező, megelőző tevékenység, a lakosságot irritáló visszásságok felszámolása, megelőzése. Néhány területen - igy a műszaki, a lakás- és a gyámügyekben - gyakori az ügyintézési határidők túllépése, a késedelmes intézkedés. * 2. A kerületi apparátusok minősége és összetétele az utóbbi években kedvezőtlenül változott. A dolgozók egy részének szakmai felkészültsége, hozzáértése nem megfelelő. Ennek következtében a tanácsi feladatok elvégzése, a lakossági ügyek intézése gyakran nem elég gyors, szakszerű és eredményes. A felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörükhöz szükséges képesítettséggel rendelkező vezetők és ügyintézők aránya 1975 után jelentősen emelkedett, 1981 óta lassan de fokozatosan csökken. Különösen felerősödött a közgazdászok, pénzügyi dolgozók, jogászok /Lásd 3.sz. melléklet/ közül a jó szakemberek elvándorlása más ágazatokba. l I i : i »- 2 -
