1984. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
i1 TISZTELT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG! ti A Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztályt a fővárosi tanácsi apparátus korszerűsítés keretében két szakigazgatási szerv összevonásával 1983. január 1-ével hozta létre a Tanács. A Tanács * 1982. november 19-i ülésén úgy foglalt állást, hogy miután a Munkaügyi Főosztály feladatköre és tevékenységének tartalma az utóbbi években jelentősen megváltozott, feladatai akkor is maradéktalanul elláthatók, ha nem önálló szakigazgatási szervként működik. A Terv- és Közgazdasági Főosztállyal történt összevonással a tervezési munka egysége erősödött, a munkaerő-tervezés a tervező munka szerves részévé vált. Az átszervezéssel egyidőben ! sor került a munkaerő-gazdálkodási hivatalok szervezeti korszerűsítésére, a munkaügyi ellenőrzési feladatok ésszerűbb megoldására és a tömeges ügyfélforgalommal járó munkakönyvkiadás központi Ügyfélszolgálati Irodához történő átadására. A Főosztály két jogelődje: A Terv- és Közgazdasági Főosztály 1978. októberben a Végrehajtó Bizottság, a Munkaügyi Főosztály 1980. áprilisban a Vezetői Értekezlet előtt számolt be munkájáról. A tanácsi testületek mindkét beszámolót elfogadták. A Végrehajtó Bizottság a Terv- és Közgazdasági Főosztály beszámolójával kapcsolatos határozatában szükségesnek tartotta, hogy a megnövekedett feladatok ellátására a főosztályt létszámnöveléssel és szervezeti korszerűsítéssel is alkalmassá kell tenni. Az egyesített főosztály beszámolója - tekintettel a szervezeti változásra - tervezési és köz- gazdasági tevékenységet illetően az 1979-1983. évekre, a munkaügyi tevékenységre vonatkozóan az 1980-1983. évekre teljed ki. A beszámoló által átfogott időszak sajátossága, hogy a megelőző középtávú tervidőszak, az V. ötéves terv befejezését és ezzel egyidejűleg a VI. ötéves terv kidolgozását, továbbá a jelenlegi tervidőszak — a VF ötéves tervcélok megvalósítása szempontjából meghatározó — indítását és a végrehajtás első három évét foglalja magába. A beszámolási időszak gazdálkodási sajátosságaihoz tartozik, hogy 1978-tól kezdődően ke- • ráültek érvényesítésre a tanácsi gazdaságban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében hozott beruházást korlátozó központi intézkedések. A gazdasági feltételek ilyen irányú változása, amely a főváros tanácsi gazdaságát napjainkig egyre fokozódó mértékben érinti, a gazdálkodási szemlélet és gyakorlat módosítását követelte meg a városfejlesztés tervezésében és a tervcélok megvalósításában egyaránt. A beszámoló által átfogott időszak várospolitikai, városfejlesztési céljai és feladatai magas szintű politikai állásfoglalásokon alapultak. A Politikai Bizottság 1978. május 30-i,a főváros fejti lesztésére vonatkozó határozata kijelölte a városfejlesztés fő irányait, legfontosabb feladatait. Ezek a XII. kongresszus előkészítése során és a kongresszusi állásfoglalásokban megerősítésre kerültek. A politikai határozatok eredményes végrehajtását tükrözik az V. ötéves terv teljesí- * tésének kiemelkedő városfejlesztési eredményei, valamint a VI. ötéves tervező munkában érvényesített szemléleti módosulások. Ez utóbbiak a lakosság ellátásának javítását eredményező feladatoknál fokozatosan áthelyezték a hangsúlyt az infrastruktúra mennyiségi típusú fejlesztéséről a minőségi tényezőkre, a meglevő értékek fokozott megóvására, a működő hálózatok és intézmények teljesítő képességének növelésére. f 0 |L—-------- I
