1984. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

121

,r i

r

i letre érvényes rendelkezéseit módosították)

megjelentek a színházi területre érvényes reform-jogszabályok. Ezek eredményeképpen a szinházak működése olyan ke ret-jellegü szabályozást kapott, amely a korábbinál kötetlenebb gazdái- i kodást, a bevétel növelését, a bevételi többlet szabadabb felhasználását, a dolgozók munkájának teljesitmény-centrikus elismerését teszi lehetővé. A Főosztály ezt a folyamatot konkrét intézkedésekkel támogatta. 1984. március 14.-én tájékoztatást és intézkedést adtak ki a |

szinházgazdálkodás néhány aktuális kérdéséről.

Többek között megfogalmazták, hogy változatlanul elsődlegesen müvészetpolitikai feladatokat kell teljesíteni amellett, hogy az új gazdálkodási szabályozok a színházat a pénzügyi eredmények minél nagyobb elérésében tegyék érdekeltté. Éppen ezért a szinház-vezetés jutalmát a kultúrpolitikai feladatok megvalósításától teszik függővé. Intézkedtek arra vonatkozóan is, hogy a színházi pénzmaradvány lo %-ánal< központi alapba történő befizetését kötelezővé teszik.

\ (A 133/1983, (Ml< 23.) MM-PM sz. utasitás ugyanis csak lehetőséget ad az elvonásra, de kötelező befizetést nem ir elő.) 1984. január 1-től, mivel a jogszabály akkor még nem intézkedett |

j - engedélyei'ték a Vígszínház és a Radnóti Miklós

y Színpad, március 1-től pedig a Madách Szinház

saját feltételeire kidolgozott gazdálkodási és bérezési rendjét. Kidolgozták és a Színházi Dolgozók Szakszervezetének egyeztetésre megküldték a színházi hatáskörbe nem utalható szinház-veze- tői anyagi érdekeltségi szabályozás tervezetét.

Ezen intézkedések során mindvégig figyelemmel voltak arra, hogy e szabályozások a müvelődéspo- , litika érvényesülését segitsék elő.

1 |