1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

90

rri ► »- 36 ­í alkalmazkodhassanak. Különösen az új lakónagyedekhez kapcsolódó beruházásoknál fon­tos az óvodák és általános iskolák integrált nevelési központ­ként való megépítése, amely lehetővé teszi a demográfiai moz­gás jobb követését, viszonylag egyszerűen adva módot az elő­[ irányzott helyiség—átcsoportosításra • Az integrált intézmé­nyek megkönnyíthetik az óvoda-iskola közti átmenetet, egyes berendezéseik, közös létesítményeik pedig gazdaságos üzemelte­tést tesznek lehetővé és területfelhasználásuk is kedvezőbb. I A felújítás alkalmával a funkcionális hiányosságokat fel kell számolni. Budapesten az üzemi óvodai hálózat lát el legálisan is bizo­nyos agglomerációs, esetleg Pest megyei igényeket. A VI. öt­éves tervidőszak elején Budapesten mintegy 16 ezer üzemi óvo­dai férőhelyen kb. 1500 bejáró gyermeket helyeztek el. Ez a szám a tervidőszak végére kb. 4000-re fog növekedni, amelyet az agglomerációs településekben ma még meglévő és jelentős fe­szültségek enyhítése, valamint egyes speciális vállalatok /MÁV, BKV, valamint a három műszakban dolgozó üzemek/ munka­erőgazdálkodási szempontjai indokolhatnak. Pedagógiai és pszi­chológia'’ szempontból azonban az óvodás korú gyermekek "ingáz- ; tatása" nem kívánatos. A budapesti üzemi óvodai hálózat egy részét azonban alternatív megoldásként célszerű agglomerációs igények számára fenntartani. Az üzemi óvodák más részét terü­leti óvodaként kell felhasználni. Kormányszinten kezdeményez­ni kell a területi-és üzemi óvodák viszonyának rendezését, f anyagi feltételeket kell biztosítani az üzemi óvodák tanácsi átvételéhez. Az üzemi óvodák kis részének megszűnésével szá­molhatunk. Az óvodai létesítmények kerületenkénti fejlesztési feladatait a 7. sz. táblázat tartalmazza. 3o !---------------- I

Next

/
Oldalképek
Tartalom