1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

609

r

^s ' " "" " I

I

»

1.4 Az 1970. évi általános városrendezési terv

A Főváros és környéke általános városrendezési terve, és az ezzel összhangban lévő, 1976-ban jóváhagyott "övezeti" terve szerint /területi lehatárolásai kisebb módosításokkal ma is ér- , vényben vannak/, az erdőként megjelent területek a korábbiakkal azonosak maradtak.

A zöldterületeket közparkok /ll/, parkerdők /72/, és véderdők /73/ kategóriába sorolta. A budai, telkes, szabadonálló beépitésü lakóterületeket a beépítés intenzitásának csökkentésével 03, 04,

05 és 06 övezetekben /lásd: 7.old.táblázat/ állapította megftovábbra is megtartva a hegyvidéki lakótelepeket, mint 13-as övezeteket.

A 70-es évek második felében már nyilvánvalóvá vált, hogy a lakótelepi épités túlzott intenzitással használja ki a hegyvidék területét és esztétikai értékei elmaradnak a várt eredményektől. -Először ezért a hegyvidéki magasház koncepciót állította le a Városrendezési és Építészeti Főosztály /1978/ majd a lakótelepek céljára tar- ! talékolt területek jelentős részét sorolta viszsza telkes, lakóövezetté. Ezzel egyidőben 1981-ben az uj BVSZ előírásaival erősen szigorította a budai oldal épitési előírásait, a telek beépithető- részének, valamint a telken megvalósítható lakóL \

ház hasznos szintfelületének csökkentésével. Az azóta engedélyezett épületek már lényegesen /általában 25 %/ kisebb tömegüek, kevesebb lakás helyezhető el bennük /12 helyett 6; 9 helyett 5; stb a részletes övezeti előírástól függően/. A lakótelepi tartalékolás alól felszabadult területeken viszont ujabb egyedi magánerős épitési hullám indult meg /pl.II.ker.Törökvész környé- 1 kén, a XII.ker.Széchenyi hegy keleti és déli

oldalán, az Ágnes utca, Hóvirág utca környékén stb/.

Col ■

!----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 I