1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

58

»

1.2. Iskolázottsági szint alakulása, a továbbtanulás tendenciái

Az elmúlt évszázad sajátos társadalmi, gazdasági és politikai változásai, valamint az ennek nyomán létrejött városfejlődés a közoktatás terén is kitüntetett szerepet juttatott Budapestnek. 1910-től tudjuk regisztrálni, hogy a magasabban iskolázott népesség fokozottan tömörül, illetve bővítetten termelődik újra a fővárosban.

A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása

10 évesnél 15 évesnél 18 évesnél 25 évesnél

idősebb idősebb idősebb idősebb

0 osztályos ált.iskolai középiskolai felsőfokú

végzettséggel rendelkezők aránya

Bpest. orsz. Bpest. orsz. Bpest. orsz. Bpest. orsz.

1910. 8,6 18,6 21,6 7,2 9,6 3,1

1920. 4,7 13,0 32,2 11,2 12,3 4,2 5,1 1,7

1930. 3,4 9,3 33,2 12,9 12,5 4,7 4,5 1,8

1941. 2,4 6,4 36,6 15,1 12,5 5,1 4,6 1,8

1949. 1,6 4,8 44,2 20,6 14,7 5,9 5,0 1,9

1960. 1,0 3,2 53,8 32,8 20,2 9,1 7,0 2,8

1970. 0,6 1,9 68,3 51,4 29,1 15,9 9,4 4,3

1980. 0,4 1,1 78,3 66,1 38,8 23,4 13,1 6,5

Megjegyzés: az adatok Budapest mai területére értendők.

A 13 évesek csaknem négyötöde már az 1930-as évek végén is elvégezte az elemi iskolát, 8 arányuk lassú fejlődéssel az 1960- as évek közepére érte el a mai szintet, a 94-95 %-ot.

Az arányok leggyorsabb növekedési szakasza az 1960-as években következett be. Az 1980-as években a tanköteles korú budapesti gyermekek csaknem teljes létszámban - az iskolaelőkészitő óvodai évfolyammal együtt - tulajdonképpen 9 éves egységes nevelésben, oktatásban részesültek.

A középiskolai végzettséggel rendelkező népességnek még mindig jelentős részét Budapesten találjuk. Jelenleg itt tanul az

i-----ff------i

_ 4 -