1984. augusztus 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
0 í I. Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági fejlődésének értékelése a budapesti agglomerációban A főváros és övezete nemzetközi összehasonlításban is jelentős nagyságrendű agglomeráció. Az ország társadalmi-gazdasági élete olyan arányban koncentrálódott a budapesti agglomerációra, amelyhez hasonló csak kevés európai országra jellemző. A népességnek és az ipari kapacitásoknak jelenleg mintegy egynegyede, a szellemi élet intézményeinek és az azokban foglalkoztatottaknak kb. 80 %-a. a térségben - azon belül is elsősorban a fővárosban - összpontosul. E nagymértékű területi koncentráció - előnyei mellett - számos feszültség és probléma forrása. A feszültségek mérséklése, a vidéki városok fejlesztésének gyorsítása érdekében a területfejlesztési politika már a 70-es éveket megelőzően is célul tűzte a főváros gazdasági, társadalmi arányának csökkentését, mennyiségi növekedésének fékezését, a népesség fővárosba történő beköltözésének korlátozását, ezzel összefüggésben a termelőerők arányosabb területi elhelyezését, a vidék ipari fejlődésének gyorsítását. Ezt a fejlesztési politikát megerősítették a területfejlesztési koncepcióról 1970-71-ben, valamint a budapesti agglomeráció fejlesztéséről 1974-ben hozott politikai és kormányhatározatok. Ezeknek megfelelően hosszú távon érvényesítendő céllá és feladatI ’ tá vált a budapesti agglomeráció extenzív gazdasági növekedésének korlátozása, az ipar intenzív és szelektív fejlesztésének kibontakoztatása, az építőipari kapacitáshiány mérséklése, a főváros népességnövekedésének fékezése, a felhalmozódott infrastrukturát'Ü ' ,f | „ <> v lis feszültségek, hiányok mérséklése, a főváros és az agglomerációs övezet közötti jelentős ellátottságbeli különbségek csökken- tése és a két érintett tanács közötti együttműködés javítása. I ■1 i I i Ki ■■■■ppKMBP*<lp1^" ...... ~ —— ~ j i ) - 2 4
