1984. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
r-> r i A jogi szabályozás nem ad lehetőséget a kerületi tanácsoknak, hogy - a feltételek megléte esetén - a magánkereskedői igazolványok kiadását megtagadják. A szeszesital értékesítés visszaszorítására csak a rendőrkapitányságok véleményét lehet felhasználni. Szükségesnek mutatkozik tehát, a jogszabály módosítása. Tekintettel arra, hogy ez hosszabb időt vesz igénybe, a kerületi tanácsok VB-inak célszerű lenne megállapítania azokat a körzeteket, ahol további vendéglátó egységek telepítése nem kívánatos. Kedvező jelenség, hogy az élelmiszer szakmában 1983-ban jelentősen növekedett a vegyes, fűszer és tej- tejtermék kereskedések száma. A zöldség és gyümölcs szakmában a kiadott és a visz- szaadott engedélyek száma közel azonos volt. Az uj magánkereskedői üzletek kialakításánál a korábbiaknál nagyobb arányú lakossági tőkebefektetés tapasztalható. Az üzletek nagy hányada saját tőkeerővel (pavilonok, lakótelepi házak földszintjén történő üzletlcialakitások) került kialakításra. IV. A kis- és leányvállalatok, valamint a kisszövetkezetek létrehozása és működése. f 1./ A kis- és leányvállalatok. A jogszabályok hatálybalépésétől eltelt két évben a főváros terű- létén - a tanácsi szervek felügyelete körében 20 leány- és 8 kisvállalat került létrehozásra, 2.988 fő foglalkoztatottal. (6. sz. > melléklet) 17 leányvállalat épitőipari tevékenységre, a felujitási kapacitások bővítésére, ill. a magánlakásépitkezések elősegítésére alakult. A további szervezetek az ipari területen a lakossági ellátás színvonalának növelése, az igényekre való gyors reagálóképesség elérése és a szolgáltatók közötti versenyhelyzet elősegítése céljából kerültek létrehozásra. Az épitőipari leányvállalatok általában mezőgazdasági szövetkezetek épitőipari ágazataiból kerültek megalapításra. Az ingatlankezelő vállalatoknál és a tanácsi ipari vállalatoknál működő leányJ # 23 I-------------------------1
