1984. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

1 ' ' I * - 9 ­A vizsgált szakcsoportok ái-vetéseiből is megállapítható, hogy a korábban kooperációban végzetthez, vagy a szövetkezeten belül szükséges időnormákhoz képest alacsonyabb időráforditással vállalták el a feladatot. A szövetkezetek általában szabadáras kategóriába tartozó mun­kákra szerződnek. A főállásban és a vállalkozásban elvégzett munka elkülönítése, ellenőrzése főleg azoknál a szakcsoportoknál okoz gondot, amelyek alvállalkozóként működnek és nem a hét végeken dol­goznak. Azoknál a szakcsoportoknál, ahol a tagok főállásúak, a munka elkülönítésének gondolata fel sem merült. Mellékfog­lalkozású szakcsoportoknál a főállású munkahely többnyire a főváros más területén van. A szakcsoportok ellenőrzése a szö­vetkezetek belső ellenőrzésének és a felügyelő bizottság éves munkatervének keretében történik, ezen kivül a szövetkezet ve­zetősége a szakcsoport(ok) elnökét évente beszámoltatja. Munka- folyamatokba épitett ellenőrzésként a szövetkezet mind az ár­vetéseket, mind a kimenő számlákat saját szakembereivel folya­matosan ellenőrizteti. A tevékenységükkel összefüggő tartozásokért elsősorban a szak­csoport tagjai felelnek, de csak vagyoni hozzájárulásukkal. Ezentúl a szövetkezetnek kell viselnie az esetleges többletet. Ez a felelősség természetesen megfelelő eszközöket is igényel, amelynek leghatékonyabb módszere a szakcsoport gazdálkodásának évente kötelező felülvizsgálata. Ezt szolgálja a szakcsoport > helytelen, sérelmes gazdasági döntéseivel szemben megengedett "szövetkezeti vétójog" is, amely azonban nem jelenthet be­avatkozást a szakcsoport gazdálkodásába. zzK I ! 1 I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom