1984. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

72

— 66 —

érdekében. Az igy felszabaduló béralapot elsősorban az igen alacsony 3,5 %-os bérfejlesztési lehetőség kiegészítésére használták a hatékonyabb munkavégzésre ösztönözve. Felülvizsgálták az intézmények fizikai létszámhelyzetét, amelynek v

következtében munkakörök összevonására is sor került.

«

•S

Meg kell jegyezni, hogy az intézmények bérgazdálkodását néha- ^ ^

zitette az ügyeleti, készenléti dij felemelésére vonatkozó ,

központi intézkedés, amelyek fedezőiét az intézményeknek meglévő béralapjukból kellett kigazdálkodniok. Ez a nagyobb intézményeknél is a jutalomra fordítható bérmegtakarítás megcsappanásához vezetett, de különösen gondot okozott a szociális otthonoknál.

Több egészségügyi intézményben ugyanakkor béralap túllépésre került sor bérgazdálkodási hiányosságok miatt*

Az oktatási intézményeknél a legnagyobb gondot a pedagógus- hiány okozza. 1983-ban közel 600 üres pedagógus álláshely vo It o A pedagógus pálya tipikusan női pálya, igy fokozza a gondot, hogy magas a gyermekgondozási segélyen lévők aránya.

Az óvodákban a nevelők 12 %-a, az ált. iskolákban 8 %-a tartósan hiányzik*

A gondok enyhítésére 1«300 nyugdíjast ós 1.425 képesítés- f

nélkülit alkalmaztak. Sajnos növekszik a pályát elhagyók száma, 1983-ban 542 fő helyezkedett el más területen..

A középfokú intézményeinkben munkaerőellátoütság tekintetében kedvezőbb a helyzet.

Az óvodák, általános iskolák bérgazdálkodását nehezítette, hogy az ötnapos munkahét bevezetése miatt, a kötelező óraszám csökkenése miatt a túlóra növekedés, a reggeli és délutáni ügyeleti óráit növekedésének fedezetét a kerületeknek kellett biztositaniok.

J* " ^5 —--------------------------------------------------------------- J

tt

1 11 J1