1984. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

, ■ ra * ­A nyugdíjasáé; i. lakásokra irányuló kérelmeket 1981-től a ke­rületi lakásügyi osztályok, 1983-tól a Budapesti Lakáscsere Osztály is nyilvántartja. A kerületi lakásügyi osztályok . 1981-82. években a kérelmeket a lakásigénylések között tar­tották nyilván. Az 1983* évi lakásigény megújítás után a ké­relmeket lakásfelajánlésként kezelik. % A nyilvántartott kérelmek kerületi megoszlásából /lásd 3*sz. melléklet/ kitűnik, hogy a nyugdíjasházi lakásba költözni kívánók 82 %-a az V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. és XIV. kerületben lakik. Tapasztalataink szerint a la­¥ kásfelajánlások számát, igy a nyugdíjasházi lakásba költözök mértékét alapvetően befolyásolja a nyugdíjasházi lakás váro­son belüli fekvése. /Az V., Vadász utcában épülő nyugdijasház építésének hírére az V. kerületi kérelmek száma jelentősen emelkedett/. 1983-ban 862 nyugdíjasházi lakásigény szerepelt a nyilvántar­tásokban /A.sz. melléklet/. , > / A nyugdíjasházi lakást kérők felszabaduló lakásainak felmé­réséből megállapítható, hogy azok 73 %-a 1-1,5 szobás, mind­össze 27 %-a a kettő vagy többszobás. ' Ebből következtetni lehet arra, hogy a 2 vagy ennél nagyobb szobaszámú lakással rendelkezők a többszörös összegű téríté­si lehetőség ellenére sem jelentkeznek olyan arányban, mint azok, akiknek kis lakásuk van. Az elmúlt három évben összesen 170 bérlő költözött nyugdíjasházi lakásba. Valamennyi leadott lakás tanácsi bérlakás volt, amelyek 90-95 %-a komfortos, 5-10 %-a pedig nem komfortos, de korszerűsítéssel komforto- sitható lakás volt. A cserék során felszabaduló lakások 80 %-a 1-1,5 szobás, komfortos lakás volt, amelyből megállapítható, hogy a nyugdíjasházi lakásba költÖ3Ósnél elsősorban nem a la­kásgazdálkodási érdekeket, hanem a szociális szempontokat ér­vényesítették /5.sz. melléklet/. . 1 ' |gj Q & P I M ^ to - — 11,11

Next

/
Oldalképek
Tartalom