1984. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
1—' "^I i I ‘ Ugyanakkor a nyugati szórakoztató filmek premier időszaka jóval hosszabb, I f igy időnként a premier mozikban a játékrendben lévő kinálat sem tükröz eszmeileg kívánatos arányokat. /3.sz. melléklet/ A filmforgalmazás elmúlt öt évi munkáját elemezve megállapíthatjuk, hogy az összlátóga tót tság - 1983-as óvi csökkenés kivételével - lényegében azonos mértékű volt /évente 16-17 millió/. Az összlátogatottságon belül az eszmeileg értékes "A" filmek látogatottsági arányát / 22-23 % / sikerült az előir szinten tartani. Az egyes filmek látogatói eredménye azonban nem mindenkor igazolja a filmek eszmei - művészi értékét. Számtalan esetben igen jelentős és értékes alkoi tás iránt érdektelenséget tapasztalunk. Nálunk is - akárcsak világszerte - elsősorban a látványos, szórakoztató filmeknek van jelentős közönsége. Tekintettel arra, hogy ezt a műfaji igényt elsősorban a nyugati, főleg ameri- ’ kai filmek elégítik ki, a közönségnek egy jelentős rétege csak ilyen programokon jelenik meg a mozikban. Ennek ellensúlyozására még műsorosztó és filmajánló munkánkban nem találtuk meg a gyökeres fordulatot igérö módszereket. A szocialista országok filmjeivel kapcsolatban némi bizalmatlanság érzékelhető, ennek következtében móg a jól sikerült alkotások sem keltenek megfelelő érdeklődést. Példaként a magyar és szovjet filmek nézőszámának adatait emlitjük meg. A magyar filmeknél az 1981-es ós 1982-es óv kiemelkedő eredményei után 1983-ban a nózőszámarány 13 %-ra, a szovjet filmeknél pedig 5,6 %ra esett viasza. Ezek az adatok komolyan nehezedő helyzetre utalnak, mivel a Budapesten bemutatott filmek - korábban jelzett szerepüknél fogva - kihatnak a magyar filmek megítélésére és hamis képet festhetnek a szocialista országok filmkultú| 1 rájának fogadtatásáról. Ez a helyzet azonban a magyar művelődéspolitika, s benne a filmforgalmazás általános gondjait is tükrözi. Az utóbbi időben \ szerzett tapasztalataink alapján vállalatunknak műsorosztási és propaganda munkáját fokozatosan javítani kell, ugyanis a filmforgalmazás országosan, de a fővárosban is új stratégiát követel. Az értékorientációra és differenciálásra több lehetőséget adó vállalati tevékenységet kell erősítenünk. Műsorosztásunkat ezeknél a filmeknél szélesítjük, céltudatosan törekszünk az értékorientált, különösen a szocialista filmalkotások sajátosabb propagandájára. A fővárosi mozikörzetek területi igazgatóit és egyes mozik vezetőit is erre készítjük fel, anyagi ösztönzésüket e célok szolgálatában irjuk elő. Az MM Filmfőigazgatósága által az elmúlt hetekben bevezetett új anyagi ösztönzési rendszer alapján a szocialista eszmeiségű, értékes filmek forgalmazása a vállalat alapvető anyagi érdeke is lesz. A kialakult közízlés és gyakorlat gyökeres megváltoztatásához, és az azt szolgáló szervező munkához 1 . IL ..............................................
