1984. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
218
problémákat. Ez úgy valósul meg, hogy az alacsony nyereségű Észak- pesti Sütőipari Vállalathoz kerül az egyéb termékeket gyártó, jó jövedelmezőségű gyáregység, továbbá összevonásra kerül a Belvárosi és a veszteséges Dél-pesti Vállalat. Előnyei megegyeznek az "A" változatnál leírtakkal, kiküszöböli az ott hátrányként megjelölt veszteséges gazdálkodást, ugyanakkor további hátránya a kialakult gyáregységi és kereskedelmi kapcsolatrendszer megbontása. "C" változat: 17 sütőipari vállalat létrehozása, melyből 11 kisvállalat, 1 közös vállalati formában működik (6. sz. melléklet) A változat lényege, hogy megszűnik a Fővárosi Sütőipari Vállalat, a nem osztható feladatok ellátására közös vállalat alakul. Önálló vállalattá válnak a méreteinél fogva e célra alkalmas gyárak és nagyobb üzemek (számuk 10), Ezek közül 5, valamint a többi üzemből - megfelelő csoportosításban - további 6 kisvállalatként működik. Ennél a változatnál termelési oldalról az egységes fővárosi ellátási felelősség megszűnik, a jelenlegihez hasonló ellátási körzetek nem alakíthatok ki. Előnye, hogy a verseny feltétele szervezeti oldalról erősödik, az egyes vállalatoknál a termelés és a vezetés kapcsolata közvetlenné válik. Hátránya az előző két változatnál elmondottakon túl, hogy teljesen uj keres- kedelmi és szállítási kapcsolatrendszert kell kialakitani, melyhez több gép- kocsira és szállítóeszközre van szükség. A vállalatonként külön-külön képző- dő nyereség tömege egy vállalat esetében abszolút összegben olyan alacsony, * mely veszélyezteti a működés biztonságát. Az időszakonként szükséges rekonstrukciók, felújítások egy-egy kisvállalatnak nagy terhet jelentenek, az adott évben veszteséges gazdálkodást okoznak. A kisvállalat nem normatív támogatásban nem részesíthető, ugyanakkor jelenleg ez a vállalati nyereség mintegy 18-20 %-át jelenti. A kisvállalat nem szanálható, esetleges veszteségessé válása miatti megszüntetés az adott területen ellátási zavarokat okoz. Jelenleg a fenti változatok egyike sem valósítható meg. Legfontosabb okai a következők. A fennálló kapacitáshiány miatt nem realizálható az előnyként i 'F 1 1 I 1—— ' .............. —■ I r tó ff 1 .
