1984. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

226

~ jm i i |

Az ipari eredetű zajok helyenként erősen zavaróak, az érintett lakosság száma viszont sokkal kisebb, mint a közlekedési zaj esetében. Érzékenyen reagál a lakosság a kommunális, klilönösen pedig a lakóépületeken belüli, a szomszédok által okozott zajokra. /Általános kifogás ez az uj lakótelepeken./

TERÜLETI ÖSSZEFOGLALÁS

A környezeti elemek állapotának értékelése során 7 olyan te- rülettipust lehetett megkülönböztetni a fővárosban, melyek egymástól lényegesen különböznek a beépités módja, a funkciók területi integrálódása miatt, és melyeknél a környezeti ártalmak is eltérő módon és mértékben jelentkeznek,

A területek legfőbb jellemzői a következők:

1. Központi fekvésű pesti városrészek a Duna és a Nagykörút vonala között /az V.ker és a VI.,VII.,VIII.,IX. ker.

része/

_______________________ ,______- zártsorú nagyvárosias beépitésü lakó- és intézményterület;- a biológiailag aktiv felület aránya a legalacsonyabb a többi térséghez viszonyitva, a lakóterületeken nem éri el a lo %-ot;- a lakóterületi közkertek és közparkok a beépités miatt hiányoznak;- a zöldterületi közparkok száma alacsony, alapterületük kicsi, ezért kondicionáló hatású állományklíma nem alakul ki;

’ - a legfőbb légszennyező a közlekedés;- iparterület, illetőleg jelentősebb ipari üzem nincs a térségben;- az utak burkoltak, a közműellátás teljeskörü;- a zajterhelés magas, aminek az oka a közlekedés, ill. a raktározási és szállitási tevékenység.

2. Központi fekvésű budai városrészek /az I, ker és a II.,

III., XI., XII. ker belső része/

______________________- zártsorú, jórészt nagyvárosias beépitésü lakóterület ée intézményterület;

U © J I

i- 18 -