1984. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

218

r i- lo ­letn-et jelölt ki, ée szigorító előírásokat léptetett élet­be. A távlati levegőtisztaság-védelmi tervben foglaltak idő­arányosan teljesülnek. £• „Élővilág £s„a„tájalko£ó_t érmés ze ti elemegjüttesek^ | ■ "" — —■ — — ^ mm mm mm eme mm mmm mm mm 9 Budapest szerkezetét és karakterét alapvetően a természeti környezet ós annak az épített környezettel való kapcsolata határozza meg. E kapcsolat fokozottabb jelentőséggel bir, mint az európai fővárosok többségénél. | | A főváros területén 6 országos jelentőségű természetvédel­mi terület van, ezek közül kiemelkedik a budai tájvédelmi Í » körzet, amelynek fővárosi területe 2.495 ha. A budai hegy­ség változatos felszini formái, a dolomithegyek, szurdok­völgyek, sziklaalakzatok, a ritka fajokban helyenként gaz­dag növényvilág képviseli a természeti értéket. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma 23: földtani érték 6 db 12 ha . víztani érték 1 db növénytani érték 16 db 123 ha--------------------------------------------­összesen: 23 db 135 ha A természetvédelmi területeknek fontos szerepe van a termé- f szeti ökoszisztéma /élőlénytársulás/ bonyolult, a maga faj­tagazdagságában soha hem rekonstruálható rendszerének megó­vásában. Itt élnek ugyanis a fajok alkalmazkodó képességé­hez, a tudományos kutatáshoz, nemesítéshez szükséges "gán- bank"-ként számításba vehető, a genetikai változatosságot biztosító természetes géntartalékok. A legfontosabb terüle­j I tek védelem alá helyezése már megtörtént, de a vizsgálatok szerint a budai oldalon további területek védetté nyilvání­tásának a szükségessége is felmerült. ■ I í ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom