1984. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

17

Budapesten a potenciális vízbázist a Duna, főként a parti szűrésű víz képezi. A termelt viz kb. 9o %-át északon a Szentendrei szigeti termelőtelepek, a balparti termelőegységek és a nagyfelszini vizmü, valamint délen a Csepel I-II vizmü biztosítják. A további lo %-ot a fővárosban található termelőhelyekről nyerik ki.

A Duna kémiai vízminősége Budapest teljes hosszában és a keresztszelvényben II. osztályú /kissé szennyezett/, bakteriológiai vízminősége pedig III. osztályú /szennyezett/. A Du- na fővárosi szakaszának vízminőségét gyakorlatilag az érkező viz határozza meg. A Ráckevei /Soroksári/ Duna vize kémiai szempontból II. osztályú, bakteriológiai szempontból pedig III-IV. osztályú. A kisvízfolyások /mint például a Szilas-,

Rákos-, Gyáli-, Hosszúréti-, Aranyhegyi patak/ Pest megye területéről "kissé szennyezett"-en, illetve "szennyezett"-en érkeznek a főváros határához. Budapesten "szennyezett"-é, helyenként "erősen szennyezett"-é válnak.

A fürdők vízellátására szolgáló termálkutak vize a célnak minőségileg megfelelő, e kutaknál a hőfok és a vízmennyiség csökkenése okoz problémát.

Budapest szenny- ós csapadékvizeinek befogadója a Duna. A fővárosban keletkező kommunális- és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége közel l,o millió nf. A közcsatornán elvezetett szennyvizek csupán 6 %-a nyer biológiai tisztítást,

80 %-a mechanikai tisztítás után, és 14 %-a minden tisztítás nélkül jut a folyókba.

A jóváhagyott fejlesztési koncepoió alapján jelenleg épül az észak-budapesti szennyviztisztitó I. ütemének 14o ezer rf/nap kapacitású biológiai tisztitó egysége.

Ili ll lk

>- 6 - --