1984. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
161
__ ,__ — ■----'----^ ' r— ~ " ” í I l‘ 11 - ' ' ' | r > Goda Gábor volt az előadója annak az 1948.március 15-én hozott törvényhatósági bizottsági határozatnak, mellyel a főváros Petőfi Sándor dijat alapitott egy-egy fizikai dolgozó, tudós és művész számára./Sajnos csak az alapitólevél tervezete készült el./ , H ' t 1 v A városházán a felszabadulás'utáni években nem volt nagy létszámú kommunista pártszervezet. Goda Gábor azok közé sorolható, akik közülük tekintélyre tettek szert és tekintélyt szereztek a párt ügyének. A városházi élet szinét és fonákját is felvillantja, Budapestről szóló hitvallását is leirja "Szel.id zsoltárok" cimü könyvében. írói tevékenysége mellett később is aktiv közéleti szerepet vállalt, ha a politikai helyzet úgy kivánta. 1956 után ismét egy - felelősségteljes, nehéz politikai szituációban, mint az Irodalmi Tanács tagja vett részt az irodalmi élet újjászervezésében Bölöni Györggyel, Fodor Józseffel együtt. 1957-58-ban az újonnan indult Élet és Irodalom szerkesztő bizottságának tagja, 1958-59-ben pedig a Néphadsereg Szinházának igazgatója. Az 1960-as évektől - nehéz családi körülményeitől is korlá- toztatva - nem vállal funkciót, de irói tevékenysége egyre . teljesebben, egyre gazdagabban bontakozik ki, egymás után '' ' | ' f jelennek meg kötetei. . Irodalmi munkásságát világos, határozott politikai meggyőződés, humanista szemlélet, a kor problémáinak érzékeny felismerése és tudatos vállalása jellemzi. I \ ; . Goda Gábor a szatirikus próza nagy mestere, Írásai méltán I népszerűek az olvasóközönség körében.S bár a szatirikus jelző Goda Gábor müveire a legtalálóbb, ez nem tekinthető behatárolásnak, vagy leszűkítésnek, hanem olyan valóságlátásnak, amely sok mindenre képes, nemcsak intellektuális értékelésre, elitélésre, hanem érzelemgazdag, lirikus hangvételre is. Érett g te .
